Maskarás "perchtek" felvonulása Bischofshofenben © SalzburgerLand Tourismus, Achim Meurer
A Salzburgi alpesi nyár (Salzburger Almsommer) és a Falusi ősz (Bauernherbst) heteiben, húsvétkor vagy advent idején Salzburg tartományba (SalzburgerLand) látogatók előszeretettel csodálják meg a népi kézművesség jellegzetes, mutatós termékeit. Kétségtelen, hogy a színes felvonulások szervezői részben a turisták kedvét is keresik. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a szokásokat csakis a turistákért tartják életben.
Salzburg tartományban a legkisebbek is szívesen viselik a dirndliruhát és a bőrnadrágot © SalzburgerLand Tourismus
A salzburgiak, különösen a falvak, hegyek lakói elsősorban a maguk örömére, és elődeik iránti tiszteletből őrzik a hagyományokat. Többé-kevésbé minden falunak van zenekara, tánccsoportja, akik ünnepeken, vigasságok alkalmával büszkén viselik vidékük népviseletét. Nagy a becsületük azoknak, akik ma is kézi munkával képesek előállítani a bőrnadrágokat, dirndliruhákat.
A Salzburgi alpesi nyár védjegyét viselő hegyi kunyhók különösen szép helyeken állnak, szolgáltatásaik minőségét rendszeresen ellenőrzik © Altenmarkt-Zauchensee Tourismus, Hans Huber
A Falusi ősz (Bauernherbst) idején ügyes kezek készítette, mulatságos szénafigurák jelennek meg az őszt gasztronómiai és népzenei rendezvényekkel ünneplő falvak határában. A Falusi ősz vigasságai fellépési lehetőséget biztosítanak a népi táncosoknak, például a vidék jellegzetes, bokacsapkodós, ugrálós táncát járó Schuhplattler-eknek.
Az elem megjelenítését a gombbal aktiválhatja. A integráció aktiválásával a böngésző adatokat cserél az adott szolgáltatóval. Jelen weboldalnak nincs hozzáférése vagy befolyása ezen adatok tartalmára, típusára, tárolására és feldolgozására. A gombra kattintva engedélyezi az agreedtoyoutube cookie-t. Az adatvédelmi beállítások alatt visszavonhatja ezt a cookie-t.
A hagyományos rendezvények, például a lungaui sámsonhordozás, a januárban megjelenő pinzgaui tresterer-csoportok fellépése, a Falusi ősz színes felvonulásai erősítik a faluközösséget. Összejönnek az emberek, mindenki részt vállal a feladatokból. Az együtt zenélés, a tánc, a fogadósok tálalta finomságok elsősorban a helyi lakosság örömére szolgálnak, de mindenütt szívesen látják a vendégeket.
Ostorpattogtatók © SalzburgerLand Tourismus, Coen Kossmann
„Beszélő“ népviselet
A régiók mindegyikének megvannak a néphagyomány megszabta viseletei. Avatott szem rögtön látja, eredeti-e a viselet, és melyik salzburgi vidékről való. Salzburg tartomány öt járása – Flachgau, Pinzgau, Pongau, Lungau és Tennengau – a maga helyi szokásait, hagyományait őrzi. A népviseletben megjelenő színek, szabásvonalak és hímzésminták is vidékenként egyediek. A bőrnadrágokon meglátszik, kézzel hímezték-e őket, a varrás színe elárulja, melyik vidékről való a ruhadarab. Bennfentesek számára nem titok, hogyan készülnek az aprólékos mintával kötött térdzoknik, hogyan kötik a viselőjük lábikráját formásabbnak mutató darabokat, melyik szín melyik vidékről való, miről „beszél“ a kötésminta.
A bőrnadrág hímzése elárulja, melyik vidékről való a viselője © SalzburgerLand Tourismus, David Schultheiß
Bőrnadrágos csütörtök és dirndlis vasárnap
A vérbeli salzburgiak közt alig akad olyan, akinek ne lenne legalább egy-két népviseleti darabja. Így van ez már csak azért is, mert a bőrnadrágok, a hétköznapi és ünnepi dirndliruhák legszebbjei generációról generációra öröklődnek. A salzburgiak közül sokan népviseletben járulnak az anyakönyvvezető elé, és mennek vasárnap a templomba. A hütték gazdái, a szállodák recepciósai kétségtelenül azért is öltenek viseletet, mert a vendégek ezt várják el tőlük. De a fiatalok közt ismét divat pl. a bőrnadrág. Négy éve tartja magát a bőrnadrágos csütörtök (LederhosenDonnerstag) szokása, aminek hívei minden csütörtökön bőrnadrágban jelennek meg, bárhova is hivatalosak aznap. Jóval régebbi szokás, hogy szeptember 13-án, Szent Notburga napján, vagy a hozzá legközelett eső vasárnapon dirndlit visel, aki csak teheti, mert ez a dirndlis vasárnap (Dirndlgewandsonntag), melyen díszes fogatokon vonulnak fel a dirndliruhás asszonyok.
A dirndliruha
A Dirndl szó kislányt jelent, de a dirndliruhát minden korosztály viseli. Az utóbbi évtizedekben erősen megemelkedett az ázsiója. Az igazi salzburgi dirndli régiónként, sőt itt-ott völgyenként más és más. Az ingváll fölött viselt, szoknyával egybeszabott fűzött vagy gombos pruszlik, a bő szoknya jóformán mindenkinek jól áll. A ruha és a kötény színe, a kivágás formája, a hímzés sokat elárul arról, honnan való a dirndliruha viselője.
Salzburg tartományban szívesen viselik a dirndliruhát, többek közt a Falusi ősz rendezvényei idején © SalzburgerLand Tourismus, Bauernherbst
Ez a hímzés férfimunka
Valóságos státuszszimbólumnak számítottak a XVIII – XIX. században a pávatoll „fonallá” hasított gerincével hímzett övek. Az eljárás eredeti neve Federkielstickerei, és a páva felső faroktollát használják hozzá. Egykor egy lovat is megért egy ilyen speciális hímzésű öv. Ez mai viszonylatban egy kisebb személyautó árához hasonlítható, és valóban nem kizárt, hogy az övek legszebb példányai hasonló értéket képviseljenek. Szép régi darabok láthatók a tájmúzeumokban, de szépek készülnek ma is. Érdekes módon ezt a fajta hímzést férfiak végzik.
Hímző fiú © SalzburgerLand Tourismus, Coen Kossmann
A salzburgi alpesi legelők megművelésének hagyománya
A salzburgi régiókat manapság vágyott turisztikai célpontok közt tartják számon világszerte. 1800 táján azonban háborúk sújtotta, igen szegény vidék volt ez, és többször került idegen uralom alá. Az nem egyszer éhínség sújtotta lakosság legnagyobb kincse a megművelhető föld és az állatállomány volt. A hegyi legelőket (Alm) is ki kellett használni, a nyájak fenn töltötték a nyarat, hogy a völgyben termett széna lehetőleg megmaradjon a téli takarmányozáshoz.
A XIX. század második felében a császári pár, Ferenc József és Sisi Bad Gastein-i és Zell am See-i utazása hozta divatba úri körökben a manapság újra megéledő Sommerfrische, vagyis a nyári hegyvidéki légkúra szokását. Lassan kezdtek kialakulni a hegycsúcsok legszebbjeire vezető útvonalak, megépültek az első menedékkunyhók. A pásztorok kunyhóinál (Hütte) is egyre több túrázó bukkant föl. A friss tej, a hegyi sajt, a csodás panorámák egyre több látogatót vonzottak. A hütték egy részét idővel kifejezetten a túrázók ellátásából élő bérlők vették át. A salzburgi régiókban szerencsés a helyzet, még él a hegyi legelők megművelésének szokása. A nyájakat júniusban felterelik a hegyekbe, és ezzel többek közt az alpesi kultúrtáj hagyományos arculatát és a hagyományos népszokásokat is sikerül fenntartani.
Az őszi nyájleterelés ceremóniája
A Salzburgi alpesi nyár végén leterelik a nyájakat az alpesi legelőkről. Ha a nyár balesetmentesen telt, ünnepélyes virágdíszt viselnek a hazatérő tehenek, úgy teszik meg a falujukba vezető, sokszor nehéz és fáradságos utat. Ez a népszokás ma is a falusi mindennapok szerves része. A völgybe költözés előkészítése sok munkával jár. A tehenek viselte virágdíszek összeállítása hosszú órák munkája. Az állatok homlokdíszeit fenyőágakkal, alpesi vadvirágokkal, speciális hímzéssel, tükörrel, színes szalagokkal készítik. A kulcsot formázó fejék arra utal, a legelőn immár zárva a kunyhó. Gyakori szimbólum a kereszt, sőt megjelenik maga a jószágoltalmazó Szt. Lénárd is. A tehenek rangsor szerint vonulnak a hazaúton, nyakukban számtalan kolomp, ezek többek közt a rossz szellemeket hivatottak távoltartani. Akár a tükör, mert ha abba belenéz a rossz szellem, rögtön megijed, és elmenekül.
Az őszi nyájleterelés tiszteletére feldíszített tehenek © SalzburgerLand Tourismus, Markus Greber
Egy jellegzetes népszokás
Érdekes népi tánc az eredetileg a vadászok, földművesek és favágók táncaként ismert Schuhplatteln tánc, melyről 1850-ből származik pontos néprajzi leírás. A hagyomány úgy tartja, nők nem járhatják, hiszen épp arra való, hogy a házasulandó férfiak versengjenek vele a legcsinosabb lányokért. Ez az oka annak, hogy a táncosok roppant átéléssel, teljes odadással járják. A comb- és bokacsapkodás, a hatalmas ugrások mind, mind a nők elbűvölésének eszközei. Legalábbis annak szánják.
A Schuhplatteln táncot csak férfiak járhatják © SalzburgerLand, Franz Neumayr
Művészi faragású, ijesztő krampuszmaszk hatalmas szarvakkal. Hosszú, bundás kaftán, az övre erősített tehénkolomp, korbács a kézben. Salzburg tartományban (SalzburgerLand), éppúgy, mint más alpesi vidékeken, el sem képzelhető az advent krampuszjárás (Krampuslauf) nélkül. A jelmez és a maszk ijesztő tud lenni.
Napkeleti bölcsek
Gáspár, Menyhért és Boldizsár, azaz a „háromkirályok” Máté evangéliuma szerint csillagjósok voltak. Királyuk születését az égen megjelent csillag jelezte számukra. A csillag Betlehembe vezette őket, ahol megtalálták Máriát és Józsefet a Kisjézussal. A háromkirályok tömjént, aranyat és mirrhát vittek magukkal ajándékul. A mai szokás szerint újév napjától január 6-ig háromkirályoknak öltözött gyerekek (Sternsinger) járnak énekelve házról házra Salzburg tartomány egész területén. Jó hírt hozó és újévet köszöntő énekükért cserébe pénzt gyűjtenek jótékony célra. Mielőtt elköszönnének, a „C + M + B” (Christus Mansionem Benedicat – Krisztus áldása legyen e házon) áldást írják fel krétával a házak, lakások bejárati ajtaja fölé.
Háromkirályok © SalzburgerLand Tourismus, Achim Meurer
