régiók
foglalás
Nyelv
HU

Beszélő kötésminták, bőrnadrágos csütörtök

Színes népszokások, népviselet a salzburgi régiókban

Salzburg tartomány táji szépségekről, műemlékekről, kulturális rendezvényekről híres régióiban számtalan eredeti népszokás él ma is. A helybéliek mindennapjaihoz, különösen vidéken, évszakról évszakra hozzátartoznak a Salzburg alpesi nyár, a Falusi ősz és az adventi időszak lelkesen életben tartott hagyományai. A világ minden tájáról érkező turisták pedig nemegyszer kifejezetten egy-egy hagyományos rendezvény idejére időzítik látogatásukat.

tovább vissza

A Salzburgi alpesi nyár (Salzburger Almsommer) és a Falusi ősz (Bauernherbst), vagy éppen advent idején Salzburg tartományba látogatók előszeretettel csodálják meg a népi kézműipar jellegzetes, mutatós termékeit. Kétségtelen, hogy a színes felvonulások szervezői részben a turisták kedvét is keresik. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a szokásokat csakis a turistákért tartják életben.

Bőrnadrágos férfi és dirndliszoknyás nő áll kézenfogva a füvön, deréktól lefelé látni őket, háttérben a hütte

Alpesi hütte, dirndilruha, bőrnadrág – tökéles nyári idill

A salzburgiak, különösen a falvak, hegyek lakói elsősorban a maguk örömére, és elődeik iránti tiszteletből őrzik a hagyományokat. Többé-kevésbé minden falunak van zenekara, tánccsoportja, akik ünnepeken, vigasságok alkalmával büszkén viselik vidékük népviseletét. Nagy a becsületük azoknak, akik ma is kézi munkával képesek előállítani a bőrnadrágokat, dirndliruhákat.

A Salzburgi alpesi nyár védjegyét viselő hegyi kunyhók különösen szép helyeken állnak, szolgáltatásaik minőségét rendszeresen ellenőrzik

A Falusi ősz idején ügyes kezek készítette, mulatságos szénafigurák jelennek meg az őszt gasztronómiai és népzenei rendezvényekkel ünneplő falvak határában. A Falusi ősz vigasságai fellépési lehetőséget biztosítanak a népi táncosoknak, például a vidék jellegzetes, bokacsapkodós, ugrálós táncát járó Schuhplattler-eknek. A hagyományos rendezvények, például a lungaui sámsonhordozás, a januárban megjelenő pinzgaui tresterer-csoportok fellépése, a Falusi ősz színes felvonulásai erősítik a faluközösséget. Összejönnek az emberek, mindenki részt vállal a feladatokból. Az együtt zenélés, a tánc, a fogadósok tálalta finomságok elsősorban a helyi lakosság örömére szolgálnak, de szívesen látják a betérőket mindenütt.

feldíszített szekér, falusi utca, virágos ablakok, a szekéren népviseletbe öltözött férfi és gyerekek

A Falusi ősz vigasságaiba a falvak apraja-nagyja bekapcsolódik

népviseletetet, bőrnadrágot viselő fiatal férfiak feldíszített lovakat vezetnek, a nyergekben ostorpattogtatók ülnek, oldalt nézelődők

A díszítés az ostorpattogtatókkal felvonuló lovaknak is dukál

„Beszélő“ népviselet

A régiók mindegyikének megvannak a néphagyomány megszabta viseletei. Avatott szem rögtön látja, eredeti-e a viselet, és melyik salzburgi vidékről való. Salzburg tartomány öt járása – Flachgau, Pinzgau, Pongau, Lungau és Tennengau – a maga helyi szokásait, hagyományait őrzi.  A népviseletben megjelenő színek, szabásvonalak és hímzésminták is vidékenként egyediek. A bőrnadrágokon meglátszik, kézzel hímezték-e őket, a varrás színe elárulja, melyik vidékről való a ruhadarab. Bennfentesek számára nem titok, hogyan készülnek az aprólékos mintával kötött térdzoknik, hogyan kötik a viselőjük lábikráját formásabbnak mutató darabokat, melyik szín melyik vidékről való, miről „beszél“ a kötésminta.

eredeti bőrnadrág részlet, kézi munka, eredeti hímzéssel és gombokkal

A bőrnadrág hímzése elárulja, honnan való a viselője

Bőrnadrágos csütörtök és dirndlis vasárnap

A vérbeli salzburgiak közt alig akad olyan, akinek ne lenne legalább egy-két népviseleti darabja. Így van ez már csak azért is, mert a bőrnadrágok, a hétköznapi és ünnepi dirndliruhák legszebbjei generációról generációra öröklődnek. A salzburgiak közül sokan népviseletben járulnak az anyakönyvvezető elé, és mennek vasárnap a templomba. A hütték gazdái, a szállodák recepciósai kétségtelenül azért is öltenek viseletet, mert a vendégek ezt várják el tőlük. De a fiatalok közt ismét divat pl. a bőrnadrág. Négy éve tartja magát a bőrnadrágos csütörtök (LederhosenDonnerstag) szokása, aminek hívei minden csütörtökön bőrnadrágban jelennek meg, bárhova is hivatalosak aznap. Jóval régebbi szokás, hogy szeptember 13-án, Szent Notburga napján, vagy a hozzá legközelett eső vasárnapon dirndlit visel, aki csak teheti, mert ez a dirndlis vasárnap (Dirndlgewandsonntag), melyen díszes fogatokon vonulnak fel a dirndliruhás asszonyok.

A dirndliruha

A Dirndl szó kislányt jelent, de a dirndliruhát minden korosztály viseli. Az utóbbi évtizedekben erősen megemelkedett az ázsiója. Az igazi salzburgi dirndli régiónként, sőt itt-ott völgyenként más és más. Az ingváll fölött viselt, szoknyával egybeszabott fűzött vagy gombos pruszlik, a bő szoknya jóformán mindenkinek jól áll. A ruha és a kötény színe, a kivágás formája, a hímzés sokat elárul arról, honnan való a dirndliruha viselője.

dirndliruhás fiatal nő és három kislány ül egy kis padon, háttérben a hütte fala és a virágos ablak részlete

Vidékiek, városiak egyaránt szívesen viselik a dirndliruhát

Ez a hímzés férfimunka

Valóságos státuszszimbólumnak számítottak a XVIII – XIX. században a pávatoll “fonallá” hasított gerincével hímzett övek. Az eljárás eredeti neve Federkielstickerei, és a páva felső faroktollát használják hozzá. Egykor egy lovat is megért egy ilyen speciális hímzésű öv. Ez mai viszonylatban egy kisebb személyautó árához hasonlítható, és valóban nem kizárt, hogy az övek legszebb példányai hasonló értéket képviseljenek. Szép régi darabok láthatók a tájmúzeumokban, de szépek készülnek ma is. Érdekes módon ezt a fajta hímzést férfiak végzik.

fiatal szőke fiú halványszürke, népviseleti kötött kabátban, Federkielstickerei hímzés közben

A fonalvastagságú csíkokra pávatollgerinccel hímezni roppant munkás feladat, és érteni kell a módját

A salzburgi alpesi legelők megművelésének hagyománya

A salzburgi régiókat manapság vágyott turisztikai célpontok közt tartják számon világszerte. 1800 táján azonban háborúk sújtotta, igen szegény vidék volt ez, és többször került idegen uralom alá. Az nem egyszer éhínség sújtotta lakosság legnagyobb kincse a megművelhető föld és az állatállomány volt. A hegyi legelőket (Alm) is ki kellett használni, a nyájak fenn töltötték a nyarat, hogy a völgyben termett széna lehetőleg megmaradjon a téli takarmányozáshoz.

A XIX. század második felében a császári pár, Ferenc József és Sisi Bad Gastein-i és Zell am See-i utazása hozta divatba úri körökben a manapság újra megéledő Sommerfrische, vagyis a nyári hegyvidéki légkúra szokását. Lassan kezdtek kialakulni a hegycsúcsok legszebbjeire vezető útvonalak, megépültek az első menedékkunyhók. A pásztorok kunyhóinál (Hütte) is egyre több túrázó bukkant föl. A friss tej, a hegyi sajt, a csodás panorámák egyre több látogatót vonzottak. A hütték egy részét idővel kifejezetten a túrázók ellátásából élő bérlők vették át. A salzburgi régiókban szerencsés a helyzet, még él a hegyi legelők megművelésének szokása. A nyájakat júniusban felterelik a hegyekbe, és ezzel többek közt az alpesi kultúrtáj hagyományos arculatát és a hagyományos népszokásokat is sikerül fenntartani.

hütte előtti korláton két eredei bőrnadrág, a háttérben jellegzetes alpesi legelő részlete, háttérben hegy emelkedik

A bőrnadrág jóformán elválaszthatatlan az alpesi nyár és az alpesi hütték fogalmától

Az őszi nyájleterelés ceremóniája

A Salzburgi alpesi nyár végén leterelik a nyájakat az alpesi legelőkről. Ha a nyár balesetmentesen telt, ünnepélyes virágdíszt viselnek a hazatérő tehenek, úgy teszik meg a falujukba vezető, sokszor nehéz és fáradságos utat. Ez a népszokás ma is a falusi mindennapok szerves része. A völgybe költözés előkészítése sok munkával jár. A tehenek viselte virágdíszek összeállítása hosszú órák munkája. Az állatok homlokdíszeit fenyőágakkal, alpesi vadvirágokkal, speciális hímzéssel, tükörrel, színes szalagokkal készítik. A kulcsot formázó fejék arra utal, a legelőn immár zárva a kunyhó. Gyakori szimbólum a kereszt, sőt megjelenik maga a jószágoltalmazó Szt. Lénárd is. A tehenek rangsor szerint vonulnak a hazaúton, nyakukban számtalan kolomp, ezek többek közt a rossz szellemeket hivatottak távoltartani.

a nyájletereléshez előkészített homlokdíszek a hütte falánál

Nyár végén aprólékos munkával készítik elő a nyájleterelési ceremónia díszeit

virággal díszített fejéket viselő tehenek közelről, háttérben a hegyi út, balra virággal díszített útszéli feszület

A feldíszített nyájnak hosszú, fáradságos utat kell megtennie, mire leér a völgybe

Egy jellegzetes népszokás

Érdekes népi tánc az eredetileg a vadászok, földművesek és favágók táncaként ismert Schuhplatteln tánc, melyről 1850-ből származik pontos néprajzi leírás. A hagyomány úgy tartja, nők nem járhatják, hiszen épp arra való, hogy a házasulandó férfiak versengjenek vele a legcsinosabb lányokért. Ez az oka annak, hogy a táncosok roppant átéléssel, teljes odadással járják. A comb- és bokacsapkodás, a hatalmas ugrások mind, mind a nők elbűvölésének eszköze. Legalábbis annak szánják.

deszkaszínpadon bőrnadrágos, fehér inges, kalapos férfiak járják az ugrálós Schuhplatteln táncot

A hagyományos Schuhplattler táncot bőrnadrágban járják

Úti cél Ausztria értékeljen és nyerjen különleges üdülési élményt!

Ez a weboldal cookie-kat használ - erről és a felhasználói jogokról itt talál további információt: Adatvédelem.

Amennyiben meg akarja tekinteni honlapunk tartalmát, kérjük, kattintson az "OK" gombra.
Hozzájárulását bármikor visszavonhatja adatvédelmi irányelveink oldalán (ld. fent), legalul.