régiók
foglalás
Nyelv
HU

Húsvéti népszokások Salzburg tartományban

A salzburgi régiókban sokféle mai is élő néphagyomány kapcsolódik a húsvéti ünnepkörhöz

A húsvét nagy ünnep Salzburg tartományban, és számtalan népszokás fűződik hozzá. A hamvazószerdán kezdődött böjt ideje húsvétvasárnap véget ér. Az ünnepre mindenki buzgó tojásfestésbe kezd, hiszen a magunk festette tojásnak külön értéke van, hát még, ha egyszerű, környezetbarát módszerrel dolgozunk, és cékla, szárított áfonya, friss zöld spenót és hagymahéj főzetével festjük a tojásokat.

Hétféle zöldből kötik a virágvasárnapra való “Palmbuschen“-t, melynek ugyanaz a szerepe, mint nálunk, Magyarországon a szentelt barkának. Van is barka a hétféle ágacska között, és nemegyszer színes szalagokkal, sőt itt-ott frissen sült pereccel is díszítik a csokrot. A virágvasárnapi körmenet és a mise után a kertekben és a földeken helyezik el a megszentelt „Palmbuschen“-t, hogy jó legyen a termés. Van, aki a ház padlásán őrzi, hogy megvédje a házat minden bajtól.

Virágvasárnapi bevonulás szamárháton

A lungaui St. Margarethen és Ramingstein között fekvő Thomathal egykori plébánosa, a lungauiak által ma is szeretetteljesen “Lungau püspöke”-ként emlegetett Valentin Pfeifenberger plébános úr elevenítette fel a kétszáz évvel korábban betiltott régi virágvasárnapi szokást, és Jézus jeruzsálemi bevonulásának emlékére évtizedeken át, szinte haláláig szamárháton vonult a körmenetben. Nem látványosságnak szánta, ezért nem is örült annak, hogy ezrével érkeztek a bámészkodók a thomatali körmenetre. 1977-ben az is megtörtént, hogy a szamárnak nem volt kedve a körmenethez, és lehajította a hátáról “Lungau püspökét”. Aki azonban nem haragudott, kedélyesen megállapította, bizony előfordul, hogy a jószág nem engedelmeskedik, és hát ilyenkor nincs mit tenni, mára ennyi volt.

Más salzburgi településeken is látni szokatlan virágvasárnapi körmenetet. Hintersee-ben egy ministránst ültetnek a szamárra, a tennengaui Puch-ban pedig szamáron ülő, fából faragott Jézus-szobrot hordoznak a körmenetben. Ezek a hagyományok is a Valentin Pfeifenberger felismerte célt szolgálják: lelkesítik, összehozzák az embereket.

A Jézust jelképező húsvéti bárány – rakukerámia © SalzburgerLand Tourismus, www.salzburgerland.com/de/magazin/

Húsvéti kalács, húsvéti tojás

A sokféle húsvéti népszokást örömmel ápolják a salzburgiak, vidéken, városban egyaránt. A háziasszonyok elkészítik a koszorúvá formált fonott kalácsot, vagy a kereszt alakban bevágott Osterpinze-t. Húsvétvasárnapra húsvéti tojást és csokit rejtő „nyuszifészkeket“ rejtenek el a szülők a kertben.

A családok festett tojást, sonkát, tormát, édes tésztából sütött húsvéti bárányt, házi kenyeret vagy kalácsot készítenek össze egy kosárkába, magukkal viszik a nagyszombat esti vagy a húsvétvasárnapi misére, ahol a szertartás után megszentelik őket.

A húsvéti tojások színei közt  piros dominál, de a fantáziának semmi sem szabhat határt, mindenki kedve szerint festheti és díszítheti a kifújt vagy főtt tojást. Sokan a hagymahéjjal festett tojásra szavaznak, a mintát pedig a tavasz első zöld levélkéinek lenyomata adja.

© SalzburgerLand Tourismus, www.salzburgerland.com/de/magazin/

A zöldcsütörtöki Antlassei tojás

A zöldcsütörtöki,  nagypénteki és  nagyszombati friss tojást nevezik Antlassei-nek. Az „Antlass“ az „Ablass“ elferdített változata, az Ablass pedig elengedést, felmentést jelent.  A késő középkorig tartotta magát a szokás, hogy a nyilvános egyházi büntetéssel sújtott bűnösöket zöldcsütörtökön feloldották a büntetés terhe alól, és ismét részt vehettek a szentmisén. Nagyszombaton újra megkeresztelték őket.

Az évszázados néphagyomány szerint az Antlassei áldást hoz, megvéd a balszerencsétől. Az „igazi“ Antlassei a zöldcsütörtöki tojás, de némely vidékeken a nagypénteki és nagyszombati is ilyennek számít. Vidékenként mást mond a hagyomány, másképp igyekeznek „bebiztosítani“ az Antlassei erejét. Van, ahol megfőzik, van, ahol nem, van, ahol színezik, másutt meghagyják az eredeti színét. Ha megfestik, többnyire pirosra festik, de lehet zöld vagy lila is. Szentelt tojásnak tekintik külön beszentelés nélkül is, mivel ezen a szent napon tojta a tyúk.

És mire jó a zöldcsütörtöki tojás?

Ha áthajítod a házad fölött, nem fogja majd a sárlavina, nem tesz kárt benne a legvadabb időjárás sem, legalábbis így tartják. Ha elásod a húsvéti tűzből visszamaradt fadarabbal együtt, megvédi a házadat a tűztől és a villámcsapástól. A pataknál elásott Antlassei megvéd a patak kiáradásától, sőt még a túl sok esőtől, viharkártól, jégesőtől is.

A sós lében eltett vagy ecetes lében pácolt Antlassei-t régi időkben karácsonyig megőrizték és aprósütemények készítéséhez használták fel. Ennek az a háttere, hogy télen kevesebbet tojnak a tyúkok, ezért a tavaszi, nyári és őszi tojást sós lében tették el télire. Ennek Magyarországon is van hagyománya.  A húsvét előtti böjt idején tojást sem volt szabad enni, folyékony húsnak számított ugyanis. Emiatt is volt fontos a tartósítás lehetősége. Hogyan került a bepácolt tojás az adventi aprósüteménybe? Feltehetően a sárgáját használták a tésztához, mint a főtt tojásos keksznél.

Mind a mai napig tartja magát a szokás, hogy a keresztszülők Antlassei-t ajándékoznak keresztgyerekeiknek. Mattsee-ben a férfiaknak járt a zöldcsütörtöki, a nőknek és gyerekeknek a nagypénteki és a nagyszombati tojás. Másutt meg épp fordítva. Bármily hihetetlen, nem egy autó kesztyűtartójában is ott lapul ám a zöldcsütörtöki tojás! Itt nyilván a balesettől hivatott védeni. Vagyis változnak az idők, változnak a hagyományos szokások, de élnek tovább.

Betlehemállítás húsvét idején

A betlehemállítás szokása az adventi időszakhoz fűződik. Salzburg tartomány talán az egyetlen hely, ahol a húsvétkor is találkozhatunk betlehemmel. Ezek a betlehemek (Passionskrippe) azonban nem Jézus születésének, hanem szenvedésének történetét elevenítik meg. Régi időkben a magánházaknál is állítottak húsvéti betlehemet, napjainkban már inkább csak kiállításon látni.

A bibliai történetnek Jézus szenvedésével és halálával foglalkozó részeit ábrázoló húsvéti betlehem © Salzburger Volkskultur

Húsvéti tűzgyújtás

Nagyszombatról húsvétvasárnapra virradó éjjel hatalmas húsvéti tüzeket gyújtanak Jézus feltámadása tiszteletére. A kifejezetten erre a célra ácsolt fahasábokat igen magasra rakják. Lungauban akár hat méter magas is lehet a fahasábokból rakott, és gallyakkal megtöltött toronyszerű alkotmány. Másutt, például Flachgauban a templom előtt gyújtanak tüzet nagyszombat estéjén, a feltámadási mise előtt. Erről a megszentelt tűzről gyújtják meg a húsvéti gyertyákat. Szokás, hogy a feltámadási mise résztvevői hazaviszik magukkal a húsvéti szentelt gyertyáról meggyújtott lángot.  A salzburgi Unkenben még mindig él az ún. „Schwammbrennen“ régi szokása is. Drótra erősített szárított taplógombát gyújtanak meg a templom előtt rakott húsvéti tűznél, úgy viszik haza a lángot.

© SalzburgerLand Tourismus, www.salzburgerland.com/de/magazin/

Locsolkodás helyett „gúnárfutás“

A locsolkodás szokása nem ismert Salzburg tartományban. Salzburg tartomány déli részén, a lungaui Tamsweg melletti Wöltingben azonban ma is megtartják a fiatalok az ún. „Gonesrennen“-t. A „Gones“ a gúnárt jelentő  „Gänserich“ szóból ered. Maga a játék egy szinte leírhatatlanul komplikált fogócska. A felsorakozó résztvevők közül mindenkinek van párja, csak a sor elején álló „gúnár“-nak nincs. A pároknak jelszóra szét kell futniuk, és ekkor a „gúnár“ megpróbál párt fogni magának.

Úti cél Ausztria értékeljen és nyerjen különleges üdülési élményt!