Ha vadon élő növényeket gyűjt, ne feledje, hogy mindig alaposan vizsgálja meg őket © SalzburgerLand Tourismus, Willi Bedek, Christine Fröschl
A csalán, a gyermekláncfű és társainak gyógyhatása széles körben ismert, és sok ételnek vagy frissítő italnak adnak érdekes színt. A vadon termő növények és terméseik vonzzák az embereket. De vigyázzon: előfordulnak mérgező növények is. Mérgüket kis dózisban olyan betegségek leküzdésére használják, mint például a rák. Túladagolása azonban végzetes lehet, és a gyerekek még inkább érzékenyek, mint a felnőttek.
Alaposan vizsgálja meg a növények külsejét!
Aki vadon termő növényeket gyűjt fogyasztás céljból, annak előzetesen pontosan fel kell készülnie, hogyan is néznek ki a növények. Nincsenek általános szabályok. Jól kell ismerni őket, mert a növények megjelenése igen változatos. Willi Bedek biológus és TEH-szakértő azt tanácsolja: „Szánjunk időt a gyűjtésre, és tíz négyzetméteres területen alaposan nézzük meg a kívánt növény leveleit, és keressünk olyan növényeket, amelyek ugyanúgy néznek ki, és már virágoznak. Ha már virágoznak, sokkal könnyebb megkülönböztetni őket” – hangsúlyozza Bedek.
Willi Bedek, a növények és bogyók szakértője elmondja, hogyan lehet megkülönböztetni őket az első pillantásra erősen mérgező növényektől © SalzburgerLand Tourismus, Willi Bedek, Christine Fröschl
Szinte egész évben lehet valamit gyűjtögetni az erdőben. Tavasszal különösen népszerű a medvehagyma (Allium ursinum). Előfordul azonban, hogy a hagyma együtt terem a mérgező gyöngyvirággal (Convallaria majalis) és a réti sáfránnyal (Colchicum autumnale). Bedek: „A gyöngyvirágnak már egyetlen levele is halálos az ételben. A legjobb, ha még csak hozzá sem nyúlunk az gyöngyvirág leveléhez.”
A medvehagyma fokhagymára emlékeztető illata is megtévesztő. Ugyanis amikor egy levelet leszedünk, az ujjainknak fokhagymaszaga van – még akkor is, ha a következő levél nem medvehagyma. Bedek: „Egy másik jellegzetesség, hogy a medvehagyma levelei megrepednek, ha meghajlítják őket. A gyöngyvirág vagy a réti sáfrány levelei nem repednek meg”. A réti sáfrány a kolhicin mérget szolgáltatja. Ez gátolja a sejtosztódást. Már néhány gramm elfogyasztása is halálos lehet a gyermekek számára. Mivel a réti sáfrány mérge nagyon könnyen oldódik vízben, az ókorban gyilkosságoknál használták. Ez hozta a növénynek a „tetem virág” becenevet is. Aki mézhez vagy köhögés elleni sziruphoz gyűjti a lucfenyő csúcsát, annak is érdemes megnéznie a fát. A tiszafa (Taxus baccata) friss csúcsai hasonlóan néznek ki, mint a lucfenyő vagy a fenyő csúcsai, de mérgezőek!
A medvehagyma betakarításakor különösen ügyeljünk arra, hogy ne keverjük össze a mérgező gyöngyvirággal © SalzburgerLand Magazin, Willi Bedek, Christine Fröschl
Minden pillangós virág mérgező
A kék sisakvirágot (Aconitum napellus) tartják Európa legmérgezőbb növényének. A mérgezést nem csak a levelek vagy a virágok lenyelése okozza. Az őszi krókuszt és a farkasfüvet még megérinteni sem szabad, mert a mérgük a bőrön keresztül felszívódhat.
A piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) esetében is a növény minden része erősen mérgező. Már két levél elfogyasztása is halálos mérgezéshez vezethet.
A bogyók feltűnő színeikkel vonzzák a látogatókat. De itt is óvatosságra intjük. A közönséges tiszafa és a farkasboroszlán piros bogyói, valamint a fagyal és a halálos nadragulya (Atropa) fényes fekete bogyói is mérgezőek. A maszlagos nadragulya egyébként klasszikus méreg- és boszorkánynövény. A többi mérgező növényhez hasonlóan a gyógyászatban csak erős hígításban használják. Paracelsus szerint a mennyiség teszi a mérget.
