régiók
foglalás
Shop
Gyógymód a természetből
Gyógymód a természetből © SalzburgerLand Tourismus, Michael Grössinger

Gyógymódok az erdőből

A fák gyógyító erői

A havasi cirbolyafenyő, a bodza, vadgesztenye vagy a balzsamos nyár. Míg a vadon termő és kerti gyógynövények gyógyító tulajdonságaikról ismertek, és régóta használják őket gyógyszerként és a konyhában, a fák gyógyhatású anyagai csak lassanként válnak ismertté. Pedig az emberek már évszázadok óta hasznosítják az erdő gazdag termését: a fakérget, a leveleket, a gyantát, magát a fát. A levelek és tűlevelek illata önmagában is lehetővé teszi, hogy a test megnyugodjon, és az emberek könnyedebben lélegezzenek. A Salzburgi Lungau régióban ez a tudás soha nem veszett el, és még mindig nemzedékről nemzedékre terjed.

Flora Löcker szívesen kalauzolja az érdeklődő vendégeket a Löckerwirt gyönyörű kertjében: egy vadgesztenye sűrű, zöld lombkoronája borul az asztalok fölé, és nyáron jól eső árnyékot ad.  De nem csak ez: Flora Löcker képzett TEH-gyógyász (Traditionelle Europäische Heilkunde), és diplomamunkáját a vadgesztenye gyógyító hatásáról írta. „A rügyektől kezdve a leveleken át, a virágoktól a gyümölcsökig, és a kéreg minden felhasználható a fáról” – magyarázza szakszerűen a háziasszony. „Hasonló a helyzet a balzsamos nyárfával is, amelyre igazából csak véletlenül bukkantam rá. Egy kora nyári napon sétáltam a kertben, és hirtelen megéreztem ezt a különleges, édes, balzsamos illatot, ami hirtelen a gyerekkoromat juttatta eszembe. Akkor már tudtam: itt valahol lennie kell egy balzsamos nyárfának, és pontosan így is volt.”

Lungaui balzsamos nyárfa a házikenőcsbe

A lungaui balzsamos nyárfa (Populus trichocarpa „Lungau”) különleges és ritka fa: a helyi erdőkből gyakorlatilag hiányzik, de a Salzburgi Lungau régióban „hazai fának” számít, és a tanyákon és falvakban nő. „Rügyeiből olajat készítenek, amelyből „jó házi kenőcs” készül, ahogy a régi lungauiak mondják” – magyarázza Flora Löcker. „A balzsamos nyárfa gyógyító tulajdonságait a vadgesztenyéhez hasonlóan a német „E Bizottság” is megerősítette, és a hagyományos orvoslásban és a homeopátiában is használják. Arról azonban, hogy honnan származik a lungaui balzsamos nyárfa, még a gyógynövényszakértők véleménye is megoszlik: Flora Löcker észak-amerikai eredetet feltételez, a trimmingerhofi Rosalie Hötzer, a „Pflanzenreich” (Növénybirodalom) című könyv szerzője inkább úgy véli, hogy a balzsamos nyárfa a török háborúkkal érkezett Kis-Ázsiából Lungauba. Bárhonnan is származik, egy dolog biztos: a balzsamos nyárfa sokrétű hatása már régóta ismert.

Flora Löcker tavasszal gyűjti anyárfa gyantás és ragadós rügyeit, és négy-hat hétig hidegen sajtolt olívaolajban áztatja őket. Ezután leszűri az olajat, és kenőcsöt készít belőle. A rügyekből tinktúra is készíthető, amelyet kenőcsbe lehet keverni. „A balzsamos nyárfa lázcsillapító, vizelethajtó, nyákoldó, bőrtápláló és gyulladáscsökkentő. Sebekre és hegekre, valamint lázhólyagokra és zúzódásokra, égési sérülésekre, de csonttörésekre, reumára vagy köszvényre is használom” – magyarázza Flora Löcker, aki háziasszonyként a balzsamos nyárfa kulináris előnyeit is ismeri.

Friss balzsamos nyárfa hajtások.

Friss balzsamos nyárfa hajtások © SalzburgerLand Tourismus, Michael Grössinger

Kis útmutató a fák leveleinek felhasználására az étrendben

Mielőtt vendégeinek feldolgozná a nagy, bársonyos leveleket, hagyja, hogy megszagoljuk őket: egy csipetnyi karácsonyi vagy fahéjas illat kering az orrunk körül – különös, szinte szent illat, amit újra és újra meg akarunk szagolni. De Flora Löckernek jobb tervei vannak mára: egy rövid, frissítő gyógynövénytúrán St. Margarehten-ben vad és termesztett zöld növényeket kerestünk és találtunk Jonas szamárral. Kincseink között százszorszép, tüdőfű, metélőhagyma, petrezselyem, kerek repkény, oregánó, cickafark és pitypanglevél is szerepel. Jonas, a szamár már megkapta a maga adagját, mielőtt a többi gyógynövényt felaprítanánk. Flora Löcker gondosan elsimítja a balzsamos nyárfa nagy leveleit, beborítja a legfinomabb lungaui sonkával, és a tetejére krémes túróréteget terít, amelyet előzőleg gyógynövényekkel kevert össze. Ügyesen feltekeri a leveleket és finom szeletekre vágja. Már az első harapásnál világossá válik: a gyógynövények és a fák tökéletesen kiegészítik egymást. Flora Löcker szívesen mesél azoknak, akik most csodálkozó arcot vágnak: „Sokan nem tudják, hogy a fák levelét is meg lehet enni. Akkor a legjobb az ízük, amikor tavasszal frissen szedjük. A nyírfa-, hárs- vagy gesztenyelevelet mindenképpen érdemes élvezettel elrágcsálni.”

A havasi cirbolyafenyő regeneráló hatása

De nemcsak a lombhullató fák, hanem a tűlevelűek is ismertek a testre, elmére és lélekre gyakorolt gyógyító hatásukról. Nem messze St. Margarethen-től, az Aineck lábánál kezdődik Európa legnagyobb egybefüggő havasi cirbolyafenyő erdeje: a Salzburgi Lungau régiótól több mint száz kilométeren át a keleti Judenburgig és a délnyugati Millstätter-tóig húzódik. Az ALMGUT – Vital– és relaxációs hotelben St. Margarethen-ben teljes mértékben ennek az alpesi természetes gyógymód jótékony hatásainak szenteltük magunkat: már régóta tudományosan bizonyított, hogy a havasi cirbolyafenyő, de más tűlevelűek is, lassítják a szívverést és regeneráló hatással vannak a szervezetre. A havasi cirbolyafenyő tipikus alpesi fa: csak körülbelül 1300 méteres magasság felett nő, és Lungauban széles körben elterjedt. A Hotel ALMGUT-ban a vendégek élvezhetik a fenyőbélyegzővel végzett masszázst, az aroma terápiát a havasi cirbolyafenyő szaunában, vagy a cirbolyafenyős-mézes fürdőt.

TEH gyógynövényszakértő, Flora Löcker

TEH gyógynövényszakértő, Flora Löcker © SalzburgerLand Tourismus, Michael Grössinger

Szerencséje lesz annak, aki a tűlevelű fák gyantáját gyűjti

Egy ősi lungaui házi szer a fenyőgyanta kenőcs, melyet a tűlevelű fák gyantájából készítenek. Az ezüst-, vörös-, apacs-, erdei-, jegenyefenyők termelik a gyantát kisebb sebekre, például fakitermelés vagy harkály okozta sérülésekre. Az aranylóan csillogó gyöngyöket óvatosan és felületesen, késsel kaparják le a kéregről, hogy ne keletkezzenek újabb sérülések a fán. „A gyanta kis mennyiségben és személyes használatra gyűjthető, nagyobb mennyiség esetén az erdő tulajdonosának beleegyezését kell kérni” – magyarázza Flora Löcker. Norvégiában a fenyőgyanta kenőcsöt még klinikailag is tesztelték – a legjobb eredményekkel. A fenyőgyanta egy csodaszer. Csíraölő, antibakteriális, gyulladáscsökkentő és összehúzó hatású, ez is magyarázza a hatékony sebzáró hatását, hasonlóan mint a fákon. A kenőcs alkalmazható összetettebb panaszok esetén is, mint a reuma, köszvény vagy köhögés. A fenyőgyanta úgy hat, mint egy összehúzó kenőcs, de lázhólyagokra is alkalmazható. Régen a favágók a gyantát rágták és mindig ragyogó fehér fogaik voltak tőle.

Fenyőgyanta (Pechsalbe) recept

Összetevők:

  • 80 g olíva- vagy napraforgóolaj
  • 30 g gyanta (szurok)
  • 20 g méhviasz
  • esetleg egy maréknyi vadon termő vagy gyógynövény

Elkészítés:

  • Egy edényben keverjük össze a gyantát és az olajat, és a tűzhelyen lassan melegítsük. Ha a gyanta sok kéregrészecskét tartalmaz, egy kicsit több gyantát adjon hozzá.
  • Amíg a gyanta olvad, keverjük bele a gyógynövényeket, és hagyjuk negyedórát ázni.
  • Amikor a gyanta teljesen felolvadt szűrjük le, hogy ne maradjanak benne gyógynövények és kéregmaradványok.
  • A méhviaszt keverjük bele a gyanta-olaj keverékbe, és hagyjuk megolvadni. A viasztól a kenőcs szép sima lesz.
  • A még folyékony kenőcsöt forrón üvegekbe töltjük, és hagyjuk jól lehűlni. Ezután zárjuk le az üvegeket.
Balzsamos nyárfa levelekből és hajtásokból, valamint tűlevelűek gyantájából készül a gyógykenőcs

Balzsamos nyárfa levelekből és hajtásokból, valamint tűlevelűek gyantájából készül a gyógykenőcs © SalzburgerLand Tourismus, Michael Grössinger

Aktuális ajánlatok és tippek Salzburg tartományból
Úti cél Ausztria értékeljen és nyerjen különleges üdülési élményt!