régiók
foglalás
Nyelv
HU

A kelta fakör, a fák lelke, gyógyhatású fák és füvek

A salzburgi Utterndorf fölött, a Stoanabichl hegykúpon rekonstruált kelta faluban ismerkedhetünk a kelták életmódjával, hitvilágával

A nyírfalomb susogása a szélben valami új kezdetét hirdeti. Így hitték a kelták, akiknek egy csoportja egykor a salzburgi Uttendorf fölött, a hegyekben élt. Az egykori település helyén álló rekonsturált kelta faluban járva megtudhatunk egyet-mást e mítikus ősi nép természetközeli világképéről.

A Steinbühel (Steinerbichl, Stoanabichl) hegykúpon kiépített, megerősített magashegyi településen a korai bronzkortól (kb. i.e. 2200-tól) egészen a késői ókorig (i.sz. 476-ig vagy 568-ig) éltek kelták. Ásatások során sikerült feltárni hamvasztásos temetkezési helyüket és mindennapi életük számtalan emlékét, amiknek nagy része a tartományi főváros Salzburg Múzeumában (Salzburg Museum) tekinthető meg. A helyszínen álló rekonstruált épületek mellett külön figyelmet érdemel a tizenhárom hazai fából álló fakör, amelyből sokminden kiolvasható a kelták világképéről. Elfogadták a születés és az elmúlás természetes, örök folyamatát, de hittek az újjászületésben is. A kelták tudásának napjainkig fennmaradt elemeiből sokat hasznosít a természetgyógyászat, sőt a modern orvostudomány is.

A Stoanabichl kelta telepesei

“A kelták komoly tudással és szerszámokkal rendelkeztek. Rezet bányásztak a Steinbühel/Stoanabichl hegyen, megművelték a földet, az Alpok hágóin át pedig messze földre eljutottak, és távol élő népekkel kereskedtek. Bátor harcosok voltak, és jól értettek a munkamegosztáshoz”, mondja Ferdinand Cenger, az uttendorfi kelta falu gondnoka. Nagy lelkesedéssel beszél a salzburgi Pinzgau őslakosairól. A kelták tudásukat szándékosan nem rögzítették írásban, így jobbára csak régészeti leletek és sírtárgyak alapján következtethetünk arra, hogyan éltek.

A paliszanderfa kerítés körülfogta falu kapuján átépve némi képzelőerővel visszaléphetünk a kelták korába. Az ambisonten törzs kb. kétszáz fős csoportja lakott és dolgozott  itt valaha, becslések szerint kb. kétezer éven át.

Időutazás a kelta települések világába

A rekonstruált kelta falu, a Keltendorf am Stoanabichl kb. kilencszáz méteres magasságban fekszik. Ez az idillikus múzeumfalu bármikor megtekinthető, a belépés ingyenes. Innen lenézve úgy érzi az ember, lábai előtt hever az egész Salzach-völgy. Átellenben pedig a Magas-Tauern csúcsaira látni. Már az ókorban málhás ösvény vezetett a Stubachtal völgyben déli irányba, és ezt használták a kelták is. „A kelták többféle szempont szerint választották ki településeik színhelyét“, mondja Ferdinand Cenger. „Fontos volt a magaslati fekvés, hogy lehetőleg időben sikerüljön felfedezni a közeledő ellenséget. Szükség volt faanyagra is, a rézérc kiolvasztásához és a bányaaknák aládúcolásához. Elengedhetetlen volt természetesen a víz jelenléte, és arra is ügyeltek, hogy a völgyek napos oldalán telepedjenek le. A Salzburg tartománybeli (SalzburgerLand) Felső-Pinzgau (Oberpinzgau) területén többhelyütt is megtelepedtek, például Brambergben, Krimmlben, Bruckban és Kaprunban. Ezek elég távol voltak egymástól ahhoz, hogy lakosaik ne legyenek egymás útjában, de mégis elég közel, hogy szükség esetén segítségül hívhassák egymást.“

A rekonstruált falunak hat épülete van, a valóságban azonban jóval több épületből állt a település, melyre építkezési munkálatok során, véletlenül bukkantak a hatvanas években. Az értékes régészeti leletek múzeumba kerültek, de a helyszínnek mégis megvan a maga varázsa.

A kelták is tudták, hogy fűben-fában orvosság van

Az aprólékos részletességgel, messzemenő hitelességre törekedve berendezett épületek közt van lakóház, fazekasműhely, takácsműhely, élelmiszerraktár, sütöde és kovácsműhely. A falu központjában áll a fakör. A kelták a Földanyát tisztelték leghatalmasabb istennőként. Természetesnek tekintették, hogy amint a fák, a növények és az állatok is világra jönnek és elmúlnak, éppúgy az ember is születik és meghal. Hitük szerint azonban újjá is születik. Az ember életét a természet körforgásához hasonlították. Tavasszal előbújnak, rügyet bontanak a növények, a nyár a virágzás, az ősz a megérés ideje. Télen a másvilágra távoznak, de tavasszal újjászületnek. Ennek alapján elfogadták a halált is, mint az élet részét, és úgy tartották, nincs miért félni tőle.

Az uttendorfi rekonstruált kelta falu gyógynövényei © Edith Danzer

A kelták tekintélyes tudást halmoztak föl a növények és fák hatóanyagaival, azok gyógyhatásával kapcsolatban.  Papjaik, a druidák gyógyítók és döntőbírók is voltak egyben. Húsz éven át képezték, tanították őket, ami igen hosszú idő, különösen ahhoz viszonyítva, hogy a férfiak általában 49, a nők inkább csak 39 évig éltek.

A kelta fakör az év múlását követi fától fáig

„A fakör régiónként más és más fákból állt“, mondja Ferdinand Cenger. „Itt nálunk Uttendorf/Weißsee-ben nyírfa, berkenye, égerfa, fűzfa, kőris, galagonya, tölgy, krisztustövis, mogyoró, szőlőtőke, borostyán, tiszafa és bodza alkotja a fakört, amely a kelta újév napjával, november elsejével kezdődik.

A kelták világnézete misztikusnak tűnhet, de a természethez való szoros kötődés mind a mai napig foglalkoztatja az emberiséget. A biofília hipotézis, melyet Edward O. Wilson amerikai biológus írt le először, az ember és a többi élő rendszer közötti ösztönös kapocs meglétén alapul. Ennek alapján az ember mentális fejlődése és egészsége szempontjából döntően fontos a természethez fűződő kiegyensúlyozott kapcsolat, sőt az ember születésétől fogva magában hordozza a  természethez fűző érzelmi kapcsolat igényét, ez része az ember genetikai örökségének. Ennek alapján a mai ember is ösztönösen jobban érzi magát a természetben, a fák jelenlétében. A kelták már rég felismerték ezt, és mindannak nagy része, amit a növények hatásáról továbbörökítettek, időközben tudományos bizonyítást nyert.

„Íjat és nyilat kemény tiszafából készítettek“, mondja Ferdinand Cenger. „Mivel a tiszafa mérgező, a nyíllal ejtett seb az ellenség halálát okozta.“ A tiszafa hatóanyaga napjainkban rákos megbetegedések kezelésében játszik fontos szerepet. A fűzfának életadó erőt tulajdonítottak. Tény, hogy a fűzfa kérgéből készült tea gyomorerősítő és nyugtató hatású. Legfőbb hatóanyagát, a szalicilt a bőrön át is felveszi a szervezet, így tehát a fa puszta érintése hatással van az emberi szervezetre. A XIX. században végül sikerült megoldani a szalicilsav ipari előállítását, és ez szolgált az aszpirin hatóanyagául.

Hallgassuk meg, mit suttognak a kelta fakör fái

A gyógyászati célú felhasználás mellett a kelták szimbolikus jelentést is tulajdonítottak a fáknak. Aki például elsősorban gazdagságra, hatalomra, stabilitásra vágyik, annak a fája az égerfa. A tölgy az erő és a bölcsesség szimbóluma, és orákulumként is szolgált.

A látogató eltűnődhet a kelta fakör jelentésvilágán, meghallgathatja a levelek susogását, végigsimíthat a fák kérgén, beszívhatja a bodza illatát. A természetben érzékelt jelenségek alapján elgondolkodhat az élet dolgain, mint ahogy a kelták tették évezredekkel ezelőtt. Ki tudja, talán fontos felismeréshez vezet mindez. De ha nem, akkor is sokféle élménnyel gazdagodunk, ha nyitottan próbálunk közeledni a múzeumfalu növényei és a kelták hátrahagyta tudás felé.

Uttendorf látképe © Dietmar Sochor

Kelta emlékek egy másik salzburgi helyszínen, Halleinben

A kelták iránt érdeklődők figyelmébe ajánljuk a halleini Kelta Múzeum (Keltenmuseum) kiállításait is. A kelták már i.e. ezer évvel foglalkoztak sóbányászattal a Hallein melletti Dürrnbergen, és ez az ásatások tanúsága szerint nagy jómódhoz juttatta őket. A halleini kelta gyűjtemény a legjelentősebbek közé tartozik egész Európában. Érdemes megnézni Hallein város múzeumát (Stadtmuseum Hallein) és a Csendes éj múzeumot is (Stille-Nacht-Museum).

Kelta falu

A kelta falu külső részei és a fakör bármikor egyénileg is megtekinthetők Uttendorf/Weißsee-ben. Vezetés a nyári hónapokban csütörtökönként 13:00, 15:00 és 17:00 órakor van. Nemzeti parki nyári vendégkártya (Nationalpark Sommercard) vagy Salzburg tartomány kártya (SalzburgerLand Card) birtokában a részvétel ingyenes. Információ és jelentkezés (előző nap 11:00-ig) a +43 6563/8279 telefonszámon vagy az info@uttendorf.com címen.

Akciós
Úti cél Ausztria értékeljen és nyerjen különleges üdülési élményt!