Mauterndorf vára © Max A.E. Rossberg
A Salzburgi Lungau-ban a pompás hegyek és az érintetlen természet látványa lenyűgöző. Tapasztalt hegymászók valóságos paradicsomra találnak itt. A nyáron üzemelő hegyi felvonókkal azonban jóformán bárki feljuthat a magasba, élvezheti a pompás kilátást, és találhat magának való kellemes túraútvonalat a térségben.
Kristálytiszta hegyi tavak, üdítően változatos, érintetlen természet, tökéletesen friss magaslati levegő – a Salzburgi Lungau idillikus hegyi legelői és ma is élő népszokásai mindenkit elvarázsolnak. Várak és kastélyok, védett műemlékek és templomok, múzeumok és kiállítások várnak felfedezésre. Lépten-nyomon csodálatos a táj és előbb-utóbb elérünk valamelyik helyes kis hüttéhez, ahol az étlapról helyi különlegességekből választhatunk.
Kb. hatvan tengerszem rejlik a lungaui szakadékok és erdők, sziklák és csúcsok között. Felkutatásuk olyan mint a kincskeresés, sosem lehet megunni. Engedjük át magunkat a vidék varázsának. Nyári túrákon meg is fürödhetünk a tavak pezsdítő vizében. Melegnek nem mondható, de remekül felfrissít. Érdemes túracipőt húzni és nekivágni a Zederhaus melletti Riedingtal természeti park, a Weißpriachtal völgy vagy a Schladmingi Tauern túraútjainak.
A mauterndorfi vár
Mauterndorf mesekönyv lapjaira kívánkozó vára (Burg Mauterndorf) a fő attrakciók közé tartozik. Középkori öltözetbe bújhatnak és tényleg a mesék világában érezhetik itt magukat a gyerekek, és persze a játékos kedvű felnőttek is. A táj különleges szépsége már a salzburgi hercegérsekeket is megragadta, időnként nyári rezidenciául használták a várat. A várban járni felér egy középkori időutazással. A lovagkorban érezhetjük magunkat, akár a korabeliek mintájára készült ruhákat is ölthetünk, végigjárhatjuk a várat a tömlöctől a toronyszobákig, beleélhetjük magunkat a támadók és a várvédők helyzetébe. A legkisebbeknek külön vezetés indul és nem hiányzik a „lovagkori“ élményjátszótér sem.
Július elején rendszerint nagyszabású középkori vigasságot tartanak. Ilyenkor nem csak a vár szolgál díszletül, hanem Mauterndorf középkorias utcái is, különleges, lépcsős homlokzatú lakóházaikkal. Mutatványosok, árusok, sokféle játék várja a közönséget. A szállodák kedvező csomagajánlatokat állítanak elő erre az időszakra, a vigasságra szóló belépőjegy pedig a várba is érvényes.
A mauterndorfi Taurachbahn kirándulóvasút
A Taurachbahn kirándulóvasút különlegessége, hogy muzeális szerelvényei egész Ausztria legnagyobb magasságban vezető keskeny nyomtávú pályáján közlekednek Mauterndorf és St. Andrä között. A hol dieselmozdony, hol gőzös vontatta szerelvények azért is közkedveltek, mert a bringa- és gyerekkocsi-szállításért nem kell külön fizetni. A kirándulóvonat közúton kevésbé megközelíthető helyekre is elvisz. Állomásaitól aztán kedvünkre vághatunk neki a Taurach-völgy túraútjainak, akár bringával, akár gyalog.
Taurachbahn kirándulóvasút © Tourismusverband St. Andrä
Mariapfarr zarándokhely és Csendes éj-település
A mariapfarr-i templomot 923-ban említik először az okiratok. A 2016-ban felújított Miasszonyunk plébánia- és kegytemplomot a Salzburgi Lungau anyaszentegyházaként tisztelik. Az évszázadok során különböző stílusban bővített és átépített kegytemplom belseje átfogó restauráláson és átalakításon esett át, Ferenc pápa 2018-as dekrétuma pedig a basilica minor rangjára emelte.
Joseph Mohr Mariapfarrban írta a Csendes éj kezdetű világhírű karácsonyi ének szövegét, 1816-ban. Fiatal papként itt szolgált először. A mariapfarr-i múzeumot nemrég újították fel, kiállításainak fő témája a „zarándoklat“ és a „Csendes éj“. A zarándokutak fénykorában számtalan értékes és érdekes tárgy jutott el adományként Mariapfarrba, a múzeumot ezek miatt is érdemes megnézni.
A mariapfarr-i Csendes éj-múzeum részletesen megismertet Joseph Mohr és elődei életével. A múzeum érdekességei közé tartozik az 1443-ból való aprócska mariapfarr-i ezüstoltár (Mariapfarrer Silberaltärchen) és a rekonstruált Mohr-lakószoba nagy betleheme, melynek kb. 100 figurája 1750-ből való.
A mariapfarr-i plébánia északi oldalánál áll a Joseph Mohr tiszteletére állított Csendes éj-díszkút. A kutatások szerint “A királyok imádása” oltárkép ihlette Mohrt a vers megírásakor, és innen az eredeti német szöveg Kisjézusának göndör haja. Annyi biztos, hogy az 1500-ból származó festmény dús, szőke fürtökkel ábrázolja a Kisjézust.
