{"id":128,"date":"2016-11-16T18:29:28","date_gmt":"2016-11-16T18:29:28","guid":{"rendered":"https:\/\/www.onebigpark.at\/hu\/?p=128"},"modified":"2024-09-16T21:38:53","modified_gmt":"2024-09-16T19:38:53","slug":"csendes-ej","status":"publish","type":"entity","link":"https:\/\/www.salzburgerland.com\/hu\/csendes-ej\/","title":{"rendered":"A Csendes \u00e9j haz\u00e1ja"},"content":{"rendered":"

A \u201eCsendes \u00e9j\u201c a szellemi vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g<\/strong> r\u00e9sze, mely a b\u00e9ke \u00fczenet\u00e9t k\u00f6zvet\u00edti vil\u00e1gszerte. Hallat\u00e1n rem\u00e9ny k\u00f6lt\u00f6zik az emberek sz\u00edv\u00e9be, mert ez az \u00e9nek a maga egyszer\u0171s\u00e9g\u00e9ben valami eg\u00e9szen l\u00e9nyegeset ragad meg a kar\u00e1csony miszt\u00e9rium\u00e1b\u00f3l: a b\u00e9kess\u00e9g, a megb\u00e9k\u00e9l\u00e9s ir\u00e1nti v\u00e1gyat. Kevesen tudj\u00e1k, hogy a Csendes \u00e9j a Salzburg v\u00e1ros\u00e1t\u00f3l nem messze es\u0151 Oberndorf-ban sz\u00fcletett. Pedig az egykori templom hely\u00e9n emelt Csendes \u00e9j-eml\u00e9kk\u00e1polna<\/strong> m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta val\u00f3s\u00e1gos zar\u00e1ndokhelly\u00e9 lett. A h\u00edres dallam szerz\u0151inek nyom\u00e1t \u0151rzi Salzburg v\u00e1rosa is, valamint Arnsdorf, Hallein, Mariapfarr, Hintersee \u00e9s Wagrain, \u00e9s a Csendes \u00e9j sz\u0171kebb \u00e9s b\u0151vebb haz\u00e1ja, vagyis Salzburg tartom\u00e1ny, Tirol \u00e9s Fels\u0151-Ausztria \u00f6sszesen 13 Csendes \u00e9j-telep\u00fcl\u00e9se <\/strong>m\u00e9lt\u00f3 eml\u00e9ket \u00e1ll\u00edt a var\u00e1zslatos dallamoknak.<\/p>\n

\"\"

\u00a9 SalzburgerLand Tourismus \/ Hallein, Kathrin Gollackner, Stille Nacht Bezirk \u2013 Hallein<\/p><\/div>\n

T\u00f6rt\u00e9nelmi viharok, term\u00e9szeti katasztr\u00f3fa<\/h3>\n

A Csendes \u00e9j haz\u00e1ja a mai hat\u00e1rok szerint<\/strong> h\u00e1rom ausztriai tartom\u00e1ny: Salzburg, Tirol \u00e9s Fels\u0151-Ausztria<\/strong>. Ezek a vid\u00e9kek k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen megszenvedt\u00e9k a nap\u00f3leoni h\u00e1bor\u00fakat. Salzburg \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t egyh\u00e1zi uralom alatt \u00e1ll\u00f3 f\u00fcggetlen, vir\u00e1gz\u00f3 hercegs\u00e9g<\/strong> volt. 1800-ban francia megsz\u00e1ll\u00e1s al\u00e1 ker\u00fclt, majd III. Ferdin\u00e1nd Habsburg-uralkod\u00f3 fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00e1, vil\u00e1gi v\u00e1laszt\u00f3fejedelems\u00e9gk\u00e9nt, majd 1805-ben \u00fajb\u00f3l francia k\u00e9zre jutott, majd Bajororsz\u00e1ghoz, v\u00e9g\u00fcl ism\u00e9t a Habsburg-birodalomhoz.<\/p>\n

A nap\u00f3leoni h\u00e1bor\u00fak<\/strong> korszaka az 1814-15-\u00f6s b\u00e9csi kongresszussal<\/strong> \u00e9rt v\u00e9get. Salzburg a m\u00fcncheni szerz\u0151d\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben 1816. m\u00e1jus elsej\u00e9n v\u00e9gleg Ausztria r\u00e9sze lett, \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1ga megsz\u0171nt, a k\u00f6zigazgat\u00e1si sz\u00e9khely rangj\u00e1t Linz kapta. Az \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t Salzburghoz tartoz\u00f3 Zillertal \u00e9s Brixental v\u00f6lgyek Tirol fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00e1 ker\u00fcltek, \u00e9s a salzburgi hercegs\u00e9g neve elt\u0171nt a t\u00e9rk\u00e9pr\u0151l, Salzburg v\u00e1rosa, az egykor oly pomp\u00e1s \u00e9rseki sz\u00e9khely pedig jelent\u00e9ktelen j\u00e1r\u00e1si sz\u00e9khelly\u00e9 lett. Hivatalnokai elhagyt\u00e1k a v\u00e1rost, a lakoss\u00e1g sz\u00e1ma 16 ezerr\u0151l 12 ezer f\u0151re cs\u00f6kkent.<\/p>\n

Ny\u00e1r n\u00e9lk\u00fcli esztend\u0151<\/h3>\n

A h\u00e1bor\u00fat egy addig elk\u00e9pzelhetetlen m\u00e9ret\u0171 term\u00e9szeti katasztr\u00f3fa<\/strong>, az 1816-os \u201cny\u00e1r n\u00e9lk\u00fcli esztend\u0151\u201d<\/strong> k\u00f6vette. Az 1815. \u00e1prilis\u00e1ban egy kis indon\u00e9z szigeten bek\u00f6vetkezett gigantikus vulk\u00e1nkit\u00f6r\u00e9s dr\u00e1mai hat\u00e1st gyakorolt az eur\u00f3pai kontinens \u00e9ghajlat\u00e1ra, a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet er\u0151sen visszaesett, a gabon\u00e1t sz\u0171nni nem akar\u00f3 es\u0151z\u00e9s \u00e9s ny\u00e1ri havaz\u00e1sok puszt\u00edtott\u00e1k el. Salzburg, Tirol \u00e9s Fels\u0151-Ausztria paraszti lakoss\u00e1g\u00e1t k\u00fcl\u00f6n\u00f6s er\u0151vel s\u00fajtotta ez a vesztes\u00e9g. Az arat\u00e1s elmarad\u00e1s\u00e1t \u00e9s az \u00e9h\u00edns\u00e9g<\/strong>et sokan Isten b\u00fcntet\u00e9s\u00e9nek kezdt\u00e9k tekinteni, \u00e9s rem\u00e9nytelens\u00e9gbe, ap\u00e1ti\u00e1ba s\u00fcllyedtek. 1818-ban 93 h\u00e1zat puszt\u00edtott el egy t\u0171zv\u00e9sz<\/strong> Salzburg v\u00e1ros\u00e1ban, tov\u00e1bbi ezer ember vesz\u00edtette el minden\u00e9t.<\/p>\n

A fels\u0151-ausztriai parasztok,akik k\u00f6z\u00fcl Franz Xaver Gruber csal\u00e1dj\u00e1hoz hasonl\u00f3an sokan tak\u00e1csmesters\u00e9ggel pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k kieg\u00e9sz\u00edteni j\u00f6vedelm\u00fcket, a mechanikus sz\u00f6v\u0151sz\u00e9k 1786-os feltal\u00e1l\u00e1s\u00e1val ett\u0151l a kereseti lehet\u0151s\u00e9gt\u0151l is elestek. A XVI. sz\u00e1zad \u00f3ta t\u00faln\u00e9pesedett tiroli hegyvid\u00e9kekr\u0151l m\u00e9g t\u00f6bb f\u00f6ldm\u0171vel\u0151 k\u00e9nyszer\u00fclt v\u00e1ndor keresked\u0151nek \u00e1llni, gyerekeit n\u00e9met f\u00f6ldre vagy Sv\u00e1jcba k\u00fcldeni szolg\u00e1lni, v\u00e9gs\u0151 esetben kiv\u00e1ndorolni.<\/p>\n

\"\"

A Csendes \u00e9j eredeti k\u00e9zirata \u00a9 SalzburgerLand Tourismus, Kathrin Gollackner<\/p><\/div>\n

A vigaszt hoz\u00f3 Csendes \u00e9j<\/h3>\n

A Csendes \u00e9j hallat\u00e1n egy kis vigasz k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt a traumatiz\u00e1lt lakoss\u00e1g sz\u00edv\u00e9be. Az eredetileg Fels\u0151-Ausztri\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 \u00e9s a salzburgi Arnsdorfban tan\u00edt\u00f3skod\u00f3 Franz Xaver Gruber, csak\u00fagy, mint Joseph Mohr salzburgi seg\u00e9dk\u00e1pl\u00e1n, maga is nagyon egyszer\u0171 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt n\u0151tt f\u00f6l \u00e9s k\u00f6zvetlen\u00fcl \u00e1t\u00e9lte a nyomor\u00fas\u00e1gos \u00e9veket. Gyerekkorukt\u00f3l ismert\u00e9k azonban a zene j\u00f3t\u00e9kony erej\u00e9t. \u00cdgy t\u00f6rt\u00e9nt, hogy a k\u00e1pl\u00e1n \u00e9s a tan\u00edt\u00f3 az isteni szeretet \u00e9s megv\u00e1lt\u00e1s \u00fczenet\u00e9t hirdet\u0151 kar\u00e1csonyi \u00e9nekkel pr\u00f3b\u00e1lt lelket \u00f6nteni a rem\u00e9ny\u00fcket vesztett h\u00edvekbe 1818 kar\u00e1csony\u00e1n<\/strong>.<\/p>\n

Joseph Mohr k\u00f6ltem\u00e9nye az \u00fajsz\u00fcl\u00f6tt Kisj\u00e9zushoz sz\u00f3l\u00f3 b\u00f6lcs\u0151dalk\u00e9nt kezd\u0151dik<\/strong>. A fiatal k\u00e1pl\u00e1n k\u00f6zel \u00e1llt a falusi emberekhez, meg\u00e9rtette \u0151ket \u00e9s gondjaikat, \u00e9s a k\u00f6nnyen \u00e9rthet\u0151 sz\u00f6veget n\u00e9met\u00fcl \u00edrta, nem latinul<\/strong>, ami akkoriban kor\u00e1ntsem volt k\u00e9zenfekv\u0151. Megv\u00e1lt\u00f3 Krisztus megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek \u00e9s Isten emberek ir\u00e1nti szeretet\u00e9nek vigasztal\u00f3 gondolata v\u00e9gigvonul a hat versszakon. A Franz Xaver Gruber szerezte dallam seg\u00edt hinni \u00e9s rem\u00e9lni<\/strong>, hogy javulhat a sorsa \u201cf\u00f6ld\u00f6n az embernek\u201d.<\/p>\n

Tiroliak ismertett\u00e9k meg a nagyvil\u00e1ggal<\/h3>\n

P\u00e1r \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb Carl Mauracher zillertal-i orgona\u00e9p\u00edt\u0151 mester vitte el Csendes \u00e9j-t Tirolba, ahol az 1830-as \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l tudatosan \u00e1polt\u00e1k a tiroli nemzeti n\u00e9pdal\u00e9nekl\u00e9s hagyom\u00e1nyait. \u00cdgy t\u00f6rt\u00e9nt, hogy a Csendes \u00e9j-t tiroli \u00e9nekesek ismertett\u00e9k meg el\u0151sz\u00f6r a vil\u00e1ggal. A zillertali Strasser testv\u00e9rek<\/strong> m\u00e1r 1831-ben \u00e9nekelt\u00e9k a lipcsei kar\u00e1csonyi v\u00e1s\u00e1ron. \u0150k ugyanis, sok m\u00e1s tiroli parasztcsal\u00e1dhoz hasonl\u00f3an, t\u00e9lid\u0151ben v\u00e1ndor \u00e1rusk\u00e9nt<\/strong> j\u00e1rt\u00e1k a vil\u00e1got, \u00e9s a muzik\u00e1lis tiroliak a hazai \u00e1ruk kelend\u0151s\u00e9g\u00e9nek fokoz\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben folyamodtak az \u00e9nekl\u00e9shez. \u00cdgy jutott el az \u00e9nek n\u00e9met f\u00f6ldre \u00e9s Eur\u00f3pa t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9be \u00e9s m\u00e9g v\u00e9get sem \u00e9rt a XIX. sz\u00e1zad, a Csendes \u00e9j m\u00e1r az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban is n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gre tett szert.<\/p>\n

A Csendes \u00e9j b\u00e9ke\u00fczenete<\/h3>\n

Van az \u00e9nekben valami, ami a maga egyszer\u0171s\u00e9g\u00e9ben csod\u00e1latosan kifejez\u00e9sre juttatja az emberis\u00e9g egyetemes b\u00e9kev\u00e1gy\u00e1t. 2011-ben ez\u00e9rt is nyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k az UNESCO szellemi kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g r\u00e9sz\u00e9v\u00e9. A k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n is megmutatkozott a Csendes \u00e9j jelent\u0151s\u00e9ge, a hallgat\u00f3s\u00e1gra gyakorolt hat\u00e1sa.<\/p>\n

A l\u00f6v\u00e9sz\u00e1rokban, 1914 kar\u00e1csony\u00e1n<\/h3>\n

Kb. \u00f6t h\u00f3nappal az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se ut\u00e1n val\u00f3s\u00e1gos csoda t\u00f6rt\u00e9nt a nyugati fronton<\/strong>, ahol addigra m\u00e1r t\u00f6bb mint egymilli\u00f3 katona sebes\u00fclt meg \u00e9s lelte hal\u00e1l\u00e1t. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nemzetek katon\u00e1inak ezreiben \u00e9bredt f\u00f6l a testv\u00e9ris\u00e9g \u00e9rz\u00e9se. December 24-\u00e9n, a szentest\u00e9n b\u00e9ke k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt a l\u00f6v\u00e9sz\u00e1rkokba<\/strong>. A b\u00e9ke jel\u00e9\u00fcl itt-ott\u00a0 apr\u00f3 kis kivil\u00e1g\u00edtott kar\u00e1csonyf\u00e1k jelentek meg a l\u00f6v\u00e9sz\u00e1rkok tetej\u00e9n. A katon\u00e1k a kb. \u00f6tven kilom\u00e9ter hossz\u00fa flandriai frontvonal mindk\u00e9t oldal\u00e1n letett\u00e9k a fegyvert \u00e9s a sisakot \u00e9s haz\u00e1juk kar\u00e1csonyi \u00e9nekeit \u00e9nekelt\u00e9k. Felcsend\u00fclt a Csendes \u00e9j is, m\u00e9ghozz\u00e1 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nyelveken.<\/p>\n

\"\"

Franz Xaver Gruber k\u00e9pm\u00e1sa Joseph Mohr eredeti git\u00e1rj\u00e1val a halleini Csendes \u00e9j-m\u00fazeumban \u00a9 SalzburgerLand Tourismus, Kathrin Gollackner<\/p><\/div>\n

Salzburgi t\u00e1jakon a\u00a0Csendes \u00e9j nyom\u00e1ban<\/strong><\/h2>\n

A Csendes \u00e9j haz\u00e1j\u00e1ban<\/strong>, Salzburg tartom\u00e1ny, Fels\u0151-Ausztria \u00e9s Tirol vid\u00e9kein var\u00e1zslatosan sz\u00e9p az advent<\/strong> \u00e9s az eg\u00e9sz t\u00e9li id\u0151szak. Legk\u00e9s\u0151bb az utols\u00f3 novemberi h\u00e9tv\u00e9g\u00e9n mindenfel\u00e9 megny\u00edlnak a fest\u0151i, hangulatos adventi v\u00e1s\u00e1rok<\/strong>. \u00c9lm\u00e9ny \u00e1t\u00e9lni a t\u00e9li \u00fcnnepk\u00f6rrel kapcsolatos l\u00e1tv\u00e1nyos krampusz- \u00e9s percht-felvonul\u00e1sok<\/strong>at.<\/p>\n

A Csendes \u00e9j-telep\u00fcl\u00e9sek m\u00fazeumai, ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sai, sz\u00edniel\u0151ad\u00e1sai az idei jubileum alkalm\u00e1b\u00f3l m\u00e9g nagyobb az igyekezettel pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k k\u00f6zelebb hozni az emberekhez az \u00e9nek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, megismertetni jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t. \u00c9vszakt\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl b\u00e1rmikor<\/strong> \u00e9rdemes felkeresni ezeket a jellegzetes salzburgi falvakat, kisv\u00e1rosokat, \u00e9s persze a tartom\u00e1nyi f\u0151v\u00e1rost. T\u00f6rt\u00e9nelmi, egyh\u00e1zzenei \u00e9s m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti, \u00e9p\u00edt\u00e9szeti \u00e9rdekess\u00e9gek<\/strong> eg\u00e9sz sor\u00e1val, a t\u00e1jegys\u00e9gekhez f\u0171z\u0151d\u0151 n\u00e9prajzi eml\u00e9kekkel<\/strong> ismerkedhet\u00fcnk meg.<\/p>\n

\"\"

Arnsdorf, iskolah\u00e1z \u00a9 SalzburgerLand Tourismus, Kathrin Gollackner<\/p><\/div>\n

Arnsdorf<\/h3>\n

Arnsdorfban<\/strong><\/a> \u00e1ll\u00a0 Ausztria legr\u00e9gebbi akt\u00edv iskola\u00e9p\u00fclete<\/strong>, ahol Franz Xaver Gruber tan\u00edt\u00f3k\u00e9nt szolg\u00e1lt. 1957 \u00f3ta a Csendes \u00e9j-m\u00fazeumnak<\/strong> ad otthont. A fel\u00faj\u00edtott m\u00fazeum ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa kit\u00fcntet\u00e9st nyert el a 2013-as \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s ut\u00e1n, \u00e9s a l\u00e1togat\u00f3k megtekinthetik a hagyom\u00e1nyos berendez\u00e9s\u0171, nyitott k\u00e9m\u00e9ny\u0171 vid\u00e9ki konyh\u00e1t<\/strong> (Rauchkuchl) \u00e9s a Gruber korabeli oszt\u00e1lytermet<\/strong> a Gruber-pulttal, r\u00e9gi iskolapadokkal. Az \u00e9p\u00fclet f\u00f6ldszintj\u00e9n m\u0171k\u00f6dik az arnsdorfi \u00e1ltal\u00e1nos iskola.<\/p>\n

A \u201eMaria im M\u00f6sl\u201d kegytemplom<\/strong> orgon\u00e1j\u00e1n m\u00e9g Franz Xaver Gruber is j\u00e1tszott. A gazdagon d\u00edsz\u00edtett, k\u00e9s\u0151g\u00f3tikus<\/strong> templom impoz\u00e1ns f\u0151olt\u00e1r\u00e1nak<\/strong> Madonn\u00e1ja a Kisj\u00e9zussal val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a jelent\u0151s szobr\u00e1sz \u00e9s fest\u0151, Michael Pacher m\u0171hely\u00e9b\u0151l ker\u00fclt ki. A templom harangj\u00e1t\u00e9ka<\/strong> a vil\u00e1gh\u00edr\u0171 Csendes \u00e9j-mel\u00f3di\u00e1t j\u00e1tssza. Arnsdorf-ot a Gruber-Mohr \u00fat<\/strong> k\u00f6ti \u00f6ssze Oberndorf telep\u00fcl\u00e9s\u00e9vel. A 25 kilom\u00e9ter hossz\u00fa \u00fatvonal ker\u00e9kp\u00e1ros k\u00f6rt\u00far\u00e1ra is alkalmas.<\/p>\n

\"\"

Eredeti tanterem az arnsdorfi iskolah\u00e1zban \u00a9 SalzburgerLand Tourismus, Kathrin Gollackner<\/p><\/div>\n

Mariapfarr<\/h3>\n

1995-ben der\u00fclt csak ki, hogy Joseph Mohr m\u00e1r 1816-ban meg\u00edrta<\/strong> a Csendes \u00e9j sz\u00f6veg\u00e9\u00fcl szolg\u00e1l\u00f3 k\u00f6ltem\u00e9ny\u00e9t, m\u00e9ghozz\u00e1 a Salzburgi Lungau Mariapfarr<\/a> <\/strong>nev\u0171 telep\u00fcl\u00e9s\u00e9n, ahol 1815-\u00f6s papp\u00e1 szentel\u00e9se ut\u00e1n els\u0151 seg\u00e9dlelk\u00e9szi szolg\u00e1lat\u00e1t teljes\u00edtette. Ekkor ismerkedett meg nagyapj\u00e1val, akinek sz\u00fcl\u0151h\u00e1za, a Scharglerkeusche ma is \u00e1ll m\u00e9g a faluban. Mohr nagyapja m\u00e9g 1816-ban meghalt, unok\u00e1ja adta fel az utols\u00f3 kenetet. A mariapfarr-i Csendes \u00e9j-m\u00fazeum<\/strong> r\u00e9szletesen megismertet Joseph Mohr \u00e9s el\u0151dei \u00e9let\u00e9vel. A m\u00fazeum \u00e9rdekess\u00e9gei k\u00f6z\u00e9 tartozik az 1443-b\u00f3l val\u00f3 apr\u00f3cska mariapfarr-i ez\u00fcstolt\u00e1r<\/strong> (Mariapfarrer Silberalt\u00e4rchen) \u00e9s a rekonstru\u00e1lt Mohr-lak\u00f3szoba<\/strong> nagy betleheme<\/strong>, melynek kb. 100 figur\u00e1ja 1750-b\u0151l val\u00f3.<\/p>\n

A mariafarr-i pl\u00e9b\u00e1nia \u00e9szaki oldal\u00e1n\u00e1l \u00e1ll a Joseph Mohr tisztelet\u00e9re \u00e1ll\u00edtott Csendes \u00e9j-d\u00edszk\u00fat<\/strong>. A 2016-ban fel\u00faj\u00edtott Miasszonyunk pl\u00e9b\u00e1nia- \u00e9s kegytemplomot<\/strong> a Salzburgi Lungau anyaszentegyh\u00e1zak\u00e9nt tisztelik. Kutat\u00e1sok szerint \u201eA kir\u00e1lyok im\u00e1d\u00e1sa\u201d olt\u00e1rk\u00e9p<\/strong> ihlette Mohrt a vers meg\u00edr\u00e1sakor, \u00e9s innen az eredeti n\u00e9met sz\u00f6veg Kisj\u00e9zus\u00e1nak g\u00f6nd\u00f6r haja. Annyi biztos, hogy az 1500-b\u00f3l<\/strong> sz\u00e1rmaz\u00f3 festm\u00e9ny d\u00fas, sz\u0151ke f\u00fcrt\u00f6kkel \u00e1br\u00e1zolja a Kisj\u00e9zust.<\/p>\n

\"\"

Joseph Mohr apai nagyapj\u00e1nak h\u00e1za Mariapfarrban \u00a9 SalzburgerLand Tourismus, Kathrin Gollackner<\/p><\/div>\n

Oberndorf<\/h3>\n

A Salzburg v\u00e1ros\u00e1t\u00f3l nem messze es\u0151, Salzach-parti Oberndorfban<\/strong><\/a> \u00e1ll a Csendes \u00e9j-eml\u00e9kk\u00e1polna<\/strong>. Hely\u00e9n egykor a Szt. Mikl\u00f3s-pl\u00e9b\u00e1niatemplom<\/strong> emelkedett, melyet azonban az \u00e1rvizek okozta k\u00e1rok miatt le kellett bontani. Az eml\u00e9kk\u00e1polna el\u0151tt 1953 \u00f3ta minden \u00e9vben eml\u00e9k\u00fcnneps\u00e9get tartanak 17 \u00f3rai kezdettel, melyre a vil\u00e1g minden t\u00e1j\u00e1r\u00f3l \u00e9rkeznek l\u00e1togat\u00f3k.<\/p>\n

A k\u00e1poln\u00e1n\u00e1l \u00e1ll\u00f3 r\u00e9gi pl\u00e9b\u00e1nia\u00e9p\u00fclet mellett kapott helyet az \u00faj oberndorfi Csendes \u00e9j-m\u00fazeum<\/strong>. A m\u00fazeum udvara Leopold Kohr<\/strong> alternat\u00edv Nobel-d\u00edjas filoz\u00f3fus eml\u00e9khelye.<\/p>\n

K\u00f6zkedvelt az adventi l\u00e1togat\u00f3k k\u00f6r\u00e9ben a Csendes \u00e9j-postahivatal<\/strong>. \u00c9vente mintegy harmincezer, k\u00fcl\u00f6nleges kar\u00e1csonyi b\u00e9lyeges \u00e9s b\u00e9lyegz\u0151s lev\u00e9l indul innen \u00fatj\u00e1ra. Az els\u0151 k\u00e9t adventi h\u00e9tv\u00e9g\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nelmi Csendes \u00e9j-szerepj\u00e1t\u00e9kokat\u00a0 rendeznek Oberndorfban \u00e9s a Salzach t\u00faloldal\u00e1n fekv\u0151 bajororsz\u00e1gi Laufenben.<\/p>\n

Hintersee<\/h3>\n

A salzburgi Salzkammergut fest\u0151i vid\u00e9k\u00e9n fekv\u0151 Hintersee<\/strong><\/a>-ben is sok\u00e1ig szolg\u00e1lt Joseph Mohr. Ebb\u0151l az id\u0151szakb\u00f3l sz\u00e1rmazik a t\u00f6rt\u00e9net, miszerint vadorz\u00f3t\u00f3l sem \u00e1tallott h\u00fast venni, m\u00e9ghozz\u00e1 a templomi gy\u0171jt\u00e9sb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 p\u00e9nzb\u0151l, \u00e9s sz\u00e9tosztotta a r\u00e1szorul\u00f3 csal\u00e1dok k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

A hintersee-i Csendes \u00e9j-m\u00fazeum<\/strong>ban Joseph Mohr n\u00e9h\u00e1ny szem\u00e9lyes t\u00e1rgya l\u00e1that\u00f3 . A templomban eml\u00e9kt\u00e1bla \u00e9s portr\u00e9<\/strong> eml\u00e9kezik meg r\u00f3la. A templomt\u00f3l tematikus s\u00e9ta\u00fat<\/strong> vezet a Mohr tisztelet\u00e9re \u00e1ll\u00edtott eml\u00e9kk\u00e1poln\u00e1hoz<\/strong>. Advent idej\u00e9n f\u00e1kly\u00e1s felvonul\u00e1sok<\/strong>at szerveznek ezen az \u00fatvonalon.<\/p>\n

Salzburg<\/h3>\n

A tartom\u00e1nyi f\u0151v\u00e1rosban, Salzburgban<\/strong><\/a> a steingasse-i egykori lak\u00f3h\u00e1z<\/strong>, a papi szemin\u00e1rium<\/strong>, a Szt. P\u00e9ter ap\u00e1ts\u00e1g<\/strong> f\u0171z\u0151dik k\u00f6zvetlen\u00fcl Joseph Mohr nev\u00e9hez, valamint a d\u00f3m keresztel\u0151 k\u00fatja<\/strong>, amelyn\u00e9l Mozartot is keresztelt\u00e9k. A h\u00edres salzburgi harangj\u00e1t\u00e9k<\/strong><\/a> (a Residenzplatz t\u00e9ren, a Neue Residenz torny\u00e1ban) december 24-\u00e9n a Csendes \u00e9j mel\u00f3di\u00e1j\u00e1t j\u00e1tssza reggel h\u00e9tkor, d\u00e9lel\u0151tt tizenegykor \u00e9s este hatkor. A templomokban hagyom\u00e1nyosan a Csendes \u00e9j eredeti v\u00e1ltozata csend\u00fcl f\u00f6l az \u00e9jf\u00e9li mis\u00e9n.<\/p>\n

\"\"

A salzburgi \u00f3v\u00e1ros tornyai, el\u0151t\u00e9rben a Szt. P\u00e9ter f\u0151ap\u00e1ts\u00e1g \u00a9 SalzburgerLand Tourismus, Kathrin Gollackner<\/p><\/div>\n

Wagrain<\/h3>\n

Joseph Mohr 1837-t\u0151l eg\u00e9szen hal\u00e1l\u00e1ig, 1848-ig Wagrainben lakott, itt helyezt\u00e9k \u00f6r\u00f6k nyugalomra. Mohr eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben kit\u0171nt szer\u00e9nys\u00e9g\u00e9vel. Korabeli feljegyz\u00e9sek eg\u00e9sz sora sz\u00f3l arr\u00f3l, hogy nemegyszer eg\u00e9sz j\u00f6vedelm\u00e9t a r\u00e1szorul\u00f3knak adta<\/strong>, vagy k\u00f6zhaszn\u00fa int\u00e9zm\u00e9nyek finansz\u00edroz\u00e1s\u00e1ra ford\u00edtotta. \u00daj tal\u00e1rra csak h\u00e1romszor adott ki p\u00e9nzt \u00e9let\u00e9ben. Wagrain-ban<\/a><\/strong> iskol\u00e1t alap\u00edtott<\/strong> \u00e9s megreform\u00e1lta a szeg\u00e9nyeknek biztos\u00edtott juttat\u00e1sok rendj\u00e9t. Hal\u00e1lakor nem volt m\u00e1s vagyona a git\u00e1ron k\u00edv\u00fcl, amivel 1818-ban a Csendes \u00e9j-t k\u00eds\u00e9rte.<\/p>\n

Joseph Mohr csak 56 \u00e9vet \u00e9lt. 1848-ban halt meg t\u00fcd\u0151b\u00e9nul\u00e1sban, advent idej\u00e9n, alig n\u00e9h\u00e1ny nappal az \u00f6r\u00f6kz\u00f6ld kar\u00e1csonyi \u00e9nek 30. \u00e9vfordul\u00f3ja el\u0151tt. A k\u00f6zj\u00f3 \u00e9rdek\u00e9ben v\u00e9gzett munk\u00e1j\u00e1nak eml\u00e9k\u00e9re minden \u00e9v adventj\u00e9n wagraini gyerekek \u00e9nekelnek a s\u00edrj\u00e1n\u00e1l.<\/p>\n

A szeg\u00e9nyek \u00fcgy\u00e9t felkarol\u00f3, k\u00f6zkedvelt, tev\u00e9keny pl\u00e9b\u00e1nos tisztelet\u00e9re Joseph Mohr-r\u00f3l nevezt\u00e9k el a wagrain-i pl\u00e9b\u00e1niatemplom orgon\u00e1j\u00e1t. A templom egyik mell\u00e9khaj\u00f3j\u00e1ban eml\u00e9kt\u00e1bla is tal\u00e1lhat\u00f3. A frissen fel\u00faj\u00edtott wagrain-i Pflegerschl\u00f6ssl kast\u00e9ly<\/strong> 2017 decembere \u00f3taCsendes \u00e9j-m\u00fazeumnak<\/strong>ad otthont.<\/p>\n

A wagrain-i adventi programok k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban minden \u00e9vben a Csendes \u00e9j b\u00e9ke\u00fczenete<\/strong> \u00e1ll \u00e9s a rendez\u0151k m\u00e1s n\u00e9pek kar\u00e1csonyi hagyom\u00e1nyainak is igyekeznek teret adni. N\u00e9pszer\u0171ek az adventi hangversenyek<\/strong>, a m\u00fazeummal szomsz\u00e9dos Waggerl-h\u00e1zban berendezett \u201eangyalposta\u201d<\/strong>. December 24-\u00e9n romantikus toronyzene<\/strong> hangzik f\u00f6l a pl\u00e9b\u00e1niatemplomn\u00e1l 22:15-kor, a 23:00 \u00f3rakor kezd\u0151d\u0151 \u00e9jf\u00e9li mise el\u0151tt.<\/p>\n

\"\"

Wagrain, iskola\u00e9p\u00fclet \u00a9 SalzburgerLand Tourismus, Kathrin Gollackner<\/p><\/div>\n

A kis Pflegerschl\u00f6ssl kast\u00e9ly m\u00fazeum\u00e1nak f\u00f6ldg\u00f6mbj\u00e9n v\u00e9gigk\u00f6vethet\u0151, hogyan terjedt el ez a kar\u00e1csonyi \u00e9nek szinte az eg\u00e9sz vil\u00e1gon. Ma m\u00e1r kb. k\u00e9tmilli\u00e1rd ember, F\u00f6ld\u00fcnk lakoss\u00e1g\u00e1nak t\u00f6bb mint egynegyede<\/strong> \u00e9nekli kar\u00e1csonykor \u00e9vr\u0151l \u00e9vre, t\u00f6bb mint 300 nyelven \u00e9s dialektusban<\/strong>.<\/p>\n

\"\"

Advent Wagrainben, a J\u00e4gersee t\u00f3n\u00e1l \u00a9 SalzburgerLand Tourismus, Kathrin Gollackner<\/p><\/div>\n

Hallein<\/h3>\n

A halleini pl\u00e9b\u00e1niatemplommal szemben \u00e1ll Franz Xaver Gruber egykori lak\u00f3h\u00e1za<\/strong>, amely 1993 \u00f3ta m\u00fazeum. Gruber 28 \u00e9ven \u00e1t orgonistak\u00e9nt \u00e9s zeneszerz\u0151k\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt Halleinben. K\u00e9tsz\u00e1z \u00e9ves \u00e9vfordul\u00f3ja tisztelet\u00e9re meg\u00faj\u00edtott\u00e1k \u00e9s kib\u0151v\u00edtett\u00e9k az els\u0151sorban Gruber hallein-i \u00e9veit bemutat\u00f3 Csendes \u00e9j-m\u00fazeum<\/strong><\/a> anyag\u00e1t. Itt tekinthet\u0151 meg Joseph Mohr git\u00e1rja<\/strong> is, amely Mohr hal\u00e1la ut\u00e1n Gruber csal\u00e1dj\u00e1hoz ker\u00fclt. K\u00f6zvetlen\u00fcl a m\u00fazeum el\u0151tt, Franz Xaver Gruber s\u00edrj\u00e1n\u00e1l a Halleini Dalosk\u00f6r \u00fcnnepi hangversenye hangzik f\u00f6l minden \u00e9v december 24-\u00e9n, 17 \u00f3rakor. 2018. november v\u00e9g\u00e9n a k\u00e9tsz\u00e1z \u00e9ves Csendes \u00e9j-jubileum \u00e9s Franz Xaver Gruber eml\u00e9k\u00e9re adt\u00e1k \u00e1t a halleini pl\u00e9b\u00e1niatemplom \u00faj orgon\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n

\"\"

A halleini \u00f3v\u00e1ros l\u00e1tk\u00e9pe \u00a9 SalzburgerLand Tourismus, Kathrin Gollackner<\/p><\/div>\n

Joseph Mohr, a Csendes \u00e9j k\u00f6lt\u0151je<\/h2>\n

Joseph Mohr 1792-ben sz\u00fcletett<\/strong> Salzburg<\/span> v\u00e1ros\u00e1ban. Egy k\u00f6t\u0151n\u0151 \u00e9s egy dezert\u00e1lt musk\u00e9t\u00e1s t\u00f6rv\u00e9nytelen gyermekek\u00e9nt l\u00e1tta meg a napvil\u00e1got.\u00a0 A salzburgi d\u00f3mban tartott\u00e1k keresztv\u00edz al\u00e1, ugyanann\u00e1l a keresztel\u0151k\u00fatn\u00e1l, ahol Wolfgang Amadeus Mozartot<\/span>. Keresztapja Salzburg v\u00e1ros utols\u00f3 h\u00f3h\u00e9ra volt, mert a gyermek anyja nem lehetett v\u00e1logat\u00f3s. A h\u00e1zass\u00e1gon k\u00edv\u00fcl sz\u00fcletett gyerekek akkoriban apjuk nev\u00e9t kapt\u00e1k, de a sz\u00e9gyenb\u00e9lyeg az akkori felfog\u00e1snak megfelel\u0151en eg\u00e9sz \u00e9let\u00fckben rajtuk maradt.<\/p>\n

Joseph Mohr sz\u00fcl\u0151h\u00e1za a sz\u0171k Steingasse-ban<\/strong> \u00e1ll. Az \u00e9rdekes, fest\u0151i utca r\u00e9gi polg\u00e1rh\u00e1zai Joseph Mohr idej\u00e9ben j\u00e9ghideg, nedves lak\u00e1sokat rejtettek. Nem v\u00e9letlen, hogy Mohr eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben t\u00fcd\u0151bajban szenvedett.<\/p>\n

A j\u00f3esz\u0171, zenei<\/span> tehets\u00e9ggel meg\u00e1ldott Joseph a salzburgi benc\u00e9s ap\u00e1ts\u00e1g egyik papj\u00e1nak t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val verekedte ki mag\u00e1t a nyomorb\u00f3l. \u0150 tette lehet\u0151v\u00e9, hogy a fi\u00fa gimn\u00e1ziumba j\u00e1rhasson. Ezzel p\u00e1rhuzamosan Mohr az egyetem \u00e9s a Szt. P\u00e9ter benc\u00e9s ap\u00e1ts\u00e1g k\u00f3rus\u00e1ban \u00e9nekelt \u00e9s heged\u00fclt. K\u00e9s\u0151bb filoz\u00f3fi\u00e1t tanult a kremsm\u00fcnsteri benc\u00e9sek l\u00edceum\u00e1ban, majd a papi szemin\u00e1riumban folytatta tanulm\u00e1nyait. Sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei miatt ehhez k\u00fcl\u00f6n egyh\u00e1zi enged\u00e9lyre volt sz\u00fcks\u00e9g. Joseph Mohrt 1815-ben, alig huszonh\u00e1rom \u00e9vesen szentelt\u00e9k papp\u00e1<\/strong>. Ehhez is k\u00fcl\u00f6n enged\u00e9ly kellett, mert huszon\u00f6t \u00e9v lett volna az el\u0151\u00edrt korhat\u00e1r.<\/p>\n

A k\u00f6ltem\u00e9ny sorait a mariapfarr-i kegyk\u00e9p ihlette<\/h3>\n

A h\u00edres k\u00f6ltem\u00e9ny 1816-ban<\/strong> sz\u00fcletett. Ekkor Joseph Mohr m\u00e1r egy \u00e9ve szolg\u00e1lt k\u00e1pl\u00e1nk\u00e9nt els\u0151 hivatalos beoszt\u00e1s\u00e1ban, apai felmen\u0151i sz\u00fcl\u0151hely\u00e9n, a lungaui Mariapfarr-ban. Az itt \u00e1ll\u00f3 XII. sz\u00e1zadi Miasszonyunk templom Salzburg tartom\u00e1ny egyik legh\u00edresebb b\u00facs\u00faj\u00e1r\u00f3helye. A templom \u00e9rt\u00e9kes kegyk\u00e9pe a Madonn\u00e1t \u00e9s a Kisj\u00e9zust \u00e1br\u00e1zolja, az im\u00e1d\u00e1s\u00e1ra \u00e9rkez\u0151 napkeleti b\u00f6lcsekkel. Csendes \u00e9j-kutat\u00f3k \u00fagy v\u00e9lik, az olt\u00e1rk\u00e9p Kisj\u00e9zus\u00e1nak g\u00f6nd\u00f6r sz\u0151ke f\u00fcrtjei ihlett\u00e9k a fiatal papot hatstr\u00f3f\u00e1s verse meg\u00edr\u00e1sakor.<\/p>\n

\"\"

Csendes \u00e9j-kutat\u00f3k szerint az olt\u00e1rk\u00e9p Kisj\u00e9zus\u00e1nak g\u00f6nd\u00f6r sz\u0151ke f\u00fcrtjei ihlett\u00e9k a fiatal papot hatstr\u00f3f\u00e1s verse meg\u00edr\u00e1sakor \u00a9 SalzburgerLand Tourismus, Gulliver Theis<\/p><\/div>\n

Sz\u00f3noki k\u00e9pess\u00e9ge seg\u00edti hivat\u00e1s\u00e1ban<\/strong><\/h3>\n

A j\u00f3 sz\u00f3noki k\u00e9pess\u00e9g\u0171 fiatal pap tizenk\u00e9t \u00e9ven \u00e1t gyakran ker\u00fclt \u00faj helyre az egyh\u00e1z szolg\u00e1lat\u00e1ban. J\u00f3l ismerte a szeg\u00e9ny falvak lak\u00f3inak helyzet\u00e9t, \u00e9s lehet\u0151s\u00e9g szerint seg\u00edteni pr\u00f3b\u00e1lt a r\u00e1szorul\u00f3kon. A puszta konvenci\u00f3 ir\u00e1nt m\u00e1r kevesebb t\u00fcrelmet \u00e9rzett. Anthering, Golling, Kuchl, Eugendorf, Oberndorf \u00e9s Bad Vigaun telep\u00fcl\u00e9seken l\u00e1tott el seg\u00e9dk\u00e1pl\u00e1ni feladatokat. Id\u0151vel vikari\u00e1tusi adminisztr\u00e1torr\u00e1 l\u00e9ptett\u00e9k el\u0151 \u00e9s Hof, majd Hintersee helys\u00e9gbe helyezt\u00e9k. 1827-ben nevezt\u00e9k ki vik\u00e1riusnak<\/strong> \u00e9s ekkor t\u00f6rt\u00e9nt el\u0151sz\u00f6r, hogy kilenc \u00e9vig egy helyen teljes\u00edtett szolg\u00e1latot. 1837-ben Wagrain vik\u00e1riusa lett \u00e9s itt \u00e9rte a korai hal\u00e1l 1848-ban.<\/p>\n

Joseph Mohr, aki maga is nagy szeg\u00e9nys\u00e9gben n\u0151tt f\u00f6l, igyekezett min\u00e9l t\u00f6bbet tenni a sz\u00fcks\u00e9get szenved\u0151k\u00e9rt. Fiatalkor\u00e1ban egyes k\u00f6zvetlen feljebbval\u00f3i t\u00fals\u00e1gosan laz\u00e1nak \u00e9s fesztelennek \u00edt\u00e9lt\u00e9k viselked\u00e9s\u00e9t. \u00dagy tal\u00e1lt\u00e1k, elhanyagolja a szolg\u00e1latot, fogad\u00f3kba j\u00e1r \u00e9s n\u0151kkel viccel\u0151dik, s\u0151t \u00e9p\u00fcletesnek nem mondhat\u00f3 dalok \u00e9nekl\u00e9s\u00e9t\u0151l sem riad vissza. A fels\u0151bb egyh\u00e1zi k\u00f6r\u00f6k azonban nem adtak hitelt az ilyesfajta h\u00edresztel\u00e9seknek. Salzburg v\u00e1ros\u00e1ban kiv\u00e1l\u00f3 sz\u00f3noki k\u00e9pess\u00e9ggel meg\u00e1ldott, biztos teol\u00f3giai ismeretekkel rendelkez\u0151<\/strong> papk\u00e9nt tartott\u00e1k sz\u00e1mon Joseph Mohrt. 1819-ben a salzburgi d\u00f3mba is megh\u00edvt\u00e1k pr\u00e9dik\u00e1lni<\/strong>, ami k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl nagy megtiszteltet\u00e9s volt az akkor 27 \u00e9ves seg\u00e9dk\u00e1pl\u00e1n sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n

\"\"

A mariapfarri m\u00fazeum betleheme \u00a9 SalzburgerLand Tourismus, Kathrin Gollackner<\/p><\/div>\n

Git\u00e1rk\u00eds\u00e9rettel csend\u00fcl f\u00f6l a Csendes \u00e9j<\/strong><\/h3>\n

Joseph Mohr szervezet\u00e9nek nem tett j\u00f3t a lungaui hideg. Betegs\u00e9ge miatt 1817 nyar\u00e1t\u00f3l<\/strong> a Salzach menti Oberndorf-ba<\/strong> helyezt\u00e9k \u00e1t, seg\u00e9dk\u00e1pl\u00e1ni beoszt\u00e1ssal. A pl\u00e9b\u00e1nia k\u00f6rzet\u00e9t nem sokkal kor\u00e1bban v\u00e1lasztott\u00e1k le a foly\u00f3 t\u00faloldal\u00e1n \u00e1ll\u00f3 Laufen helys\u00e9gt\u0151l, \u00edgy m\u00e9g pl\u00e9b\u00e1nia sem \u00e9p\u00fclt. Mohr a sekresty\u00e9si lakban kapott egy szob\u00e1t \u00e9s falusi fogad\u00f3kba j\u00e1rt enni. \u00cdgy ismerkedett meg a n\u00e1la \u00f6t \u00e9vvel id\u0151sebb arnsdorfi tan\u00e1rral, Franz Xaver Gruberrel, aki a k\u00f6zeli Szt. Mikl\u00f3s-templom<\/strong> k\u00e1ntori \u00e9s orgonistai tiszt\u00e9t l\u00e1tta el. A Gruber \u00e1ltal megzen\u00e9s\u00edtett Csendes \u00e9j 1818 kar\u00e1csony\u00e1n<\/strong> hangzott f\u00f6l el\u0151sz\u00f6r<\/strong>, az \u00e9jf\u00e9li mise ut\u00e1n. Hossz\u00fa ideig tartotta mag\u00e1t a magyar\u00e1zat, miszerint a git\u00e1rk\u00eds\u00e9retre a templomi orgona meghib\u00e1sod\u00e1sa miatt lett volna sz\u00fcks\u00e9g. Egy n\u00e9pszer\u0171, de alaptalan verzi\u00f3 szerint egerek r\u00e1gt\u00e1k meg az orgona f\u00fajtat\u00f3it. Legval\u00f3sz\u00edn\u0171bb, hogy Mohr maga d\u00f6nt\u00f6tt a git\u00e1rk\u00eds\u00e9ret mellett, mert az \u00e9nek el\u0151ad\u00e1s\u00e1ra a templomi betlehem mellett ker\u00fclt sor, a mise ut\u00e1n. Ebben az az \u00e9rdekes, hogy a git\u00e1rt akkoriban kor\u00e1ntsem tekintett\u00e9k templomhoz m\u00e9lt\u00f3 hangszernek.<\/p>\n

A szeg\u00e9nyek papja<\/strong><\/h3>\n

Joseph Mohr m\u00e1r 1819-ben elhagyta Oberndorf-ot \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tennengau-i \u00e9s flachgau-i pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1kon szolg\u00e1lt. Wagrain-ban, ahol v\u00e9gre vik\u00e1riusi megb\u00edzat\u00e1st kapott 1837-ben, t\u00f6bb mint sz\u00e1zf\u0151s iskola meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t kezdem\u00e9nyezte<\/strong> a kor\u00e1bban egyetlen helyis\u00e9gben szorong\u00f3 falusi gyerekek sz\u00e1m\u00e1ra. L\u00e9trehozott egy seg\u00e9lyalapot<\/strong> is nincstelen sz\u00fcl\u0151k gyermekeinek tan\u00edttat\u00e1s\u00e1ra. Az akkori gyakorlat szerint \u00f6regeknek is otthont ad\u00f3 szeg\u00e9nyh\u00e1z \u00fcgye k\u00e9s\u0151bb val\u00f3sult meg ugyan, de ez a kezdem\u00e9nyez\u00e9s is Mohr-t\u00f3l sz\u00e1rmazott.<\/p>\n

Joseph Mohr t\u00fcd\u0151b\u00e9nul\u00e1sban halt meg 1818. december\u00e9ben, k\u00f6ltem\u00e9ny\u00e9nek megzen\u00e9s\u00edt\u00e9se ut\u00e1n harminc \u00e9vvel. \u00c9ppoly vagyontalanul t\u00e1vozott az \u00e9l\u0151k k\u00f6z\u00fcl, mint ahogyan a vil\u00e1gra j\u00f6tt. Egyed\u00fcl a git\u00e1rja maradt ut\u00e1na, amely k\u00e9s\u0151bb Franz Xaver Gruber csal\u00e1dj\u00e1hoz ker\u00fclt. A Csendes \u00e9j vil\u00e1gsiker\u00e9t \u201ca szeg\u00e9nyek papja\u201d<\/strong> m\u00e1r nem \u00e9lhette meg.<\/p>\n

Franz Xaver Gruber, a dallam szerz\u0151je<\/strong><\/h2>\n

11 \u00e9vesen orgon\u00e1l a nagymis\u00e9n<\/h3>\n

Gruber \u00e9desapja igen szer\u00e9ny gazd\u00e1lkod\u00f3 volt a fels\u0151-ausztriai Innviertelben, \u00e9s mint oly sokan, arra k\u00e9nyszer\u00fclt, hogy j\u00f6vedelm\u00e9t tak\u00e1csmesters\u00e9ggel<\/strong> eg\u00e9sz\u00edtse ki. A csal\u00e1d \u00f6t\u00f6dik gyermeke, Franz Xaver is meg kellett, hogy tanulja a csal\u00e1di mesters\u00e9get. Tan\u00edt\u00f3ja azonban felismerte zenei tehets\u00e9g\u00e9t \u00e9s ingyen tan\u00edtotta. Az apai ellenz\u00e9s miatt \u00e9veken \u00e1t titokban folyt az orgonatanul\u00e1s<\/strong>, mindaddig, m\u00edg egy alkalommal a tan\u00edt\u00f3 megbetegedett \u00e9s nem akadt, aki a nagymis\u00e9n orgon\u00e1ljon, \u00e9s a mind\u00f6ssze tizenegy \u00e9ves Franz \u201cugrott be\u201d tan\u00edt\u00f3ja helyett, \u00e9s meg\u00e1llta a hely\u00e9t. \u00cdgy t\u00f6rt\u00e9nt, hogy apja megadta mag\u00e1t \u00e9s szem\u00e9lyesen sz\u00e1ll\u00edtotta haza Burghausen-b\u0151l a fi\u00fanak v\u00e1s\u00e1rolt spin\u00e9tet.<\/p>\n

\"\"

Arnsdorf, r\u00e9gi betlehem figur\u00e1i \u00a9 SalzburgerLand Tourismus, Kathrin Gollackner<\/p><\/div>\n

A tan\u00edt\u00f3i \u00e1ll\u00e1s \u00e1ra<\/strong><\/h3>\n

Franz Xaver Gruber 1806-ban szerezte meg tan\u00edt\u00f3i k\u00e9pes\u00edt\u00e9s\u00e9t<\/strong>. Ezzel p\u00e1rhuzamosan zeneileg is tov\u00e1bbk\u00e9pezte mag\u00e1t. 1807-ben kapta els\u0151 \u00e1ll\u00e1s\u00e1t a salzburgi Arnsdorf-ban<\/strong>, ahol a tan\u00edt\u00f3i, sekresty\u00e9si \u00e9s orgonistai<\/strong> feladatokat l\u00e1tta el. A kor szok\u00e1sainak megfelel\u0151en felt\u00e9telt is szabtak az \u00e1ll\u00e1shoz: Grubernek feles\u00e9g\u00fcl kellett vennie el\u0151dje \u00f6zvegy\u00e9t. Tizenh\u00e1rom \u00e9vvel id\u0151sebb feles\u00e9g\u00e9t\u0151l sz\u00fcletett k\u00e9t gyermeke kor\u00e1n meghalt. Az arnsdorfi id\u0151kben Grubern k\u00e1ntori \u00e9s orgonistai \u00e1ll\u00e1st v\u00e1llalt a mind\u00f6ssze n\u00e9gy kilom\u00e9terre es\u0151 Oberndorf Szt. Mikl\u00f3s-templom\u00e1ban, abban a rem\u00e9nyben, hogy id\u0151vel tan\u00edt\u00f3i \u00e1ll\u00e1s is akad.<\/p>\n

Az \u201cegyszer\u0171 kis szerzem\u00e9ny\u201d<\/strong><\/h3>\n

Gruber \u00f6r\u00f6m\u00e9t lelte a tan\u00edt\u00e1sban, de a zene volt sz\u00e1m\u00e1ra a legfontosabb. Tal\u00e1n a zen\u00e9l\u00e9s \u00f6r\u00f6me alapozta meg bar\u00e1ts\u00e1g\u00e1t Joseph Mohr-ral, aki maga is szeretett \u00e9nekelni \u00e9s git\u00e1rozni. 1818-ban Gruber megzen\u00e9s\u00edtette Mohr hatversszakos k\u00f6ltem\u00e9ny\u00e9t \u00e9s egy\u00fctt \u00e9nekelt\u00e9k el az \u00faj kar\u00e1csonyi \u00e9neket, Mohr git\u00e1rk\u00eds\u00e9ret\u00e9vel. K\u00e9s\u0151bb Gruber orgon\u00e1ra is \u00e1t\u00edrta \u201cegyszer\u0171 kis szerzem\u00e9ny\u00e9t\u201d, aminek nem tulajdon\u00edtott k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb jelent\u0151s\u00e9get.<\/p>\n

\"\"

A Gruber-h\u00e1z \u00e9s Franz Xaver Gruber s\u00edrja a Salzburg tartom\u00e1nybeli Halleinben \u00a9 SalzburgerLand Tourismus, Kathrin Gollackner<\/p><\/div>\n

Gruber meg\u00e9rte a Csendes \u00e9j els\u0151 sikereit<\/strong><\/h3>\n

Feles\u00e9ge hal\u00e1la ut\u00e1n Gruber \u00fajra megn\u0151s\u00fclt \u00e9s az \u00faj h\u00e1zass\u00e1gb\u00f3l t\u00edz gyermeke sz\u00fcletett<\/strong>, akik k\u00f6z\u00fcl csak n\u00e9gyen \u00e9lt\u00e9k meg a feln\u0151ttkort<\/strong>. Gruber 1835-t\u0151l teljesen a zen\u00e9nek szentelhette mag\u00e1t<\/strong>, ekkor nevezt\u00e9k ki a halleni pl\u00e9b\u00e1niatemplom karnagy\u00e1v\u00e1 \u00e9s orgonist\u00e1j\u00e1v\u00e1. Fennmarad\u00f3 idej\u00e9t a kompon\u00e1l\u00e1s t\u00f6lt\u00f6tte ki. M\u00e1sodik feles\u00e9ge hal\u00e1la ut\u00e1n harmadszor is megn\u0151s\u00fclt. Fiai apjuk nyomdokaiba l\u00e9ptek.<\/p>\n

Franz Xaver Gruber 1863-ban halt meg. Meg\u00e9rte a Csendes \u00e9j els\u0151 sikereit \u00e9s okiratot adott ki a t\u00e9ved\u00e9sek helyesb\u00edt\u00e9s\u00e9re, lesz\u00f6gezve, hogy a dallam a h\u00edresztel\u00e9sek ellen\u00e9re nem Michael Haydn m\u0171ve, \u00e9s a Csendes \u00e9j nem a tiroli Zillertal-b\u00f3l ered, hanem a Salzburg tartom\u00e1nybeli Oberndorf-b\u00f3l<\/strong>.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A \u201eCsendes \u00e9j\u201c a szellemi vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g r\u00e9sze, mely a b\u00e9ke \u00fczenet\u00e9t k\u00f6zvet\u00edti vil\u00e1gszerte. Hallat\u00e1n rem\u00e9ny k\u00f6lt\u00f6zik az emberek sz\u00edv\u00e9be, mert ez az \u00e9nek a maga egyszer\u0171s\u00e9g\u00e9ben valami eg\u00e9szen l\u00e9nyegeset ragad meg a kar\u00e1csony miszt\u00e9rium\u00e1b\u00f3l: a b\u00e9kess\u00e9g, a megb\u00e9k\u00e9l\u00e9s ir\u00e1nti v\u00e1gyat. Kevesen tudj\u00e1k, hogy a Csendes \u00e9j a Salzburg v\u00e1ros\u00e1t\u00f3l nem messze es\u0151 Oberndorf-ban sz\u00fcletett. Pedig […]<\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":7309,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"wl_entities_gutenberg":"","_relevanssi_hide_post":"","_relevanssi_hide_content":"","_relevanssi_pin_for_all":"","_relevanssi_pin_keywords":"","_relevanssi_unpin_keywords":"","_relevanssi_related_keywords":"","_relevanssi_related_include_ids":"","_relevanssi_related_exclude_ids":"","_relevanssi_related_no_append":"","_relevanssi_related_not_related":"","_relevanssi_related_posts":"","_relevanssi_noindex_reason":"","footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"wl_entity_type":[2],"class_list":["post-128","entity","type-entity","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category-uncategorized","wl_entity_type-thing","sitetype-theme"],"acf":[],"yoast_head":"\nA Csendes \u00e9j haz\u00e1ja<\/title>\n<meta name=\"description\" content=\"A Csendes \u00e9j Joseph Mohr \u00e9s Franz Xaver Gruber szerzem\u00e9nye, \u00e9s a salzburgi Oberndorf-ban hangzott el el\u0151sz\u00f6r.\" \/>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/www.salzburgerland.com\/hu\/csendes-ej\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"A Csendes \u00e9j haz\u00e1ja\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"A \u201eCsendes \u00e9j\u201c a szellemi vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g r\u00e9sze, mely a b\u00e9ke \u00fczenet\u00e9t k\u00f6zvet\u00edti vil\u00e1gszerte. Hallat\u00e1n rem\u00e9ny k\u00f6lt\u00f6zik az emberek sz\u00edv\u00e9be, mert ez az \u00e9nek a\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/www.salzburgerland.com\/hu\/csendes-ej\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"SalzburgerLand.com\" \/>\n<meta property=\"article:publisher\" content=\"https:\/\/www.facebook.com\/visitsalzburgerland\/\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2024-09-16T19:38:53+00:00\" \/>\n<meta property=\"og:image\" content=\"https:\/\/www.salzburgerland.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2016\/11\/rs104_stille-nacht-1a-hpr-1200x675.jpg\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:width\" content=\"1200\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:height\" content=\"675\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:type\" content=\"image\/jpeg\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:site\" content=\"@salzburgerland\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"21 perc\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\\\/\\\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/www.salzburgerland.com\\\/hu\\\/csendes-ej\\\/\",\"url\":\"https:\\\/\\\/www.salzburgerland.com\\\/hu\\\/csendes-ej\\\/\",\"name\":\"A Csendes \u00e9j haz\u00e1ja\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/www.salzburgerland.com\\\/hu\\\/#website\"},\"primaryImageOfPage\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/www.salzburgerland.com\\\/hu\\\/csendes-ej\\\/#primaryimage\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/www.salzburgerland.com\\\/hu\\\/csendes-ej\\\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\\\/\\\/www.salzburgerland.com\\\/hu\\\/wp-content\\\/uploads\\\/2016\\\/11\\\/rs104_stille-nacht-1a-hpr.jpg\",\"datePublished\":\"2016-11-16T18:29:28+00:00\",\"dateModified\":\"2024-09-16T19:38:53+00:00\",\"description\":\"A Csendes \u00e9j Joseph Mohr \u00e9s Franz Xaver Gruber szerzem\u00e9nye, \u00e9s a salzburgi Oberndorf-ban hangzott el el\u0151sz\u00f6r.\",\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\\\/\\\/www.salzburgerland.com\\\/hu\\\/csendes-ej\\\/\"]}]},{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/www.salzburgerland.com\\\/hu\\\/csendes-ej\\\/#primaryimage\",\"url\":\"https:\\\/\\\/www.salzburgerland.com\\\/hu\\\/wp-content\\\/uploads\\\/2016\\\/11\\\/rs104_stille-nacht-1a-hpr.jpg\",\"contentUrl\":\"https:\\\/\\\/www.salzburgerland.com\\\/hu\\\/wp-content\\\/uploads\\\/2016\\\/11\\\/rs104_stille-nacht-1a-hpr.jpg\",\"width\":1920,\"height\":1280,\"caption\":\"Az oberndorfi Csendes \u00e9j eml\u00e9kk\u00e1polna \u00a9 SalzburgerLand Tourismus, Eva-Maria Repolusk\"},{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/www.salzburgerland.com\\\/hu\\\/#website\",\"url\":\"https:\\\/\\\/www.salzburgerland.com\\\/hu\\\/\",\"name\":\"SalzburgerLand.com\",\"description\":\"\u00dcd\u00fcl\u00e9s Ausztri\u00e1ban, Salzburg tartom\u00e1nyban\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":{\"@type\":\"EntryPoint\",\"urlTemplate\":\"https:\\\/\\\/www.salzburgerland.com\\\/hu\\\/?s={search_term_string}\"},\"query-input\":{\"@type\":\"PropertyValueSpecification\",\"valueRequired\":true,\"valueName\":\"search_term_string\"}}],\"inLanguage\":\"hu\"}]}<\/script>\n<meta property=\"og:video\" content=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/_Rd6XctBfn8\" \/>\n<meta property=\"og:video:type\" content=\"text\/html\" \/>\n<meta property=\"og:video:duration\" content=\"63\" \/>\n<meta property=\"og:video:width\" content=\"480\" \/>\n<meta property=\"og:video:height\" content=\"270\" \/>\n<meta property=\"ya:ovs:adult\" content=\"false\" \/>\n<meta property=\"ya:ovs:upload_date\" content=\"2016-11-16T18:29:28+00:00\" \/>\n<meta property=\"ya:ovs:allow_embed\" content=\"true\" \/>\n<!-- \/ Yoast SEO Premium plugin. -->","yoast_head_json":{"title":"A Csendes \u00e9j haz\u00e1ja","description":"A Csendes \u00e9j Joseph Mohr \u00e9s Franz Xaver Gruber szerzem\u00e9nye, \u00e9s a salzburgi Oberndorf-ban hangzott el el\u0151sz\u00f6r.","robots":{"index":"index","follow":"follow","max-snippet":"max-snippet:-1","max-image-preview":"max-image-preview:large","max-video-preview":"max-video-preview:-1"},"canonical":"https:\/\/www.salzburgerland.com\/hu\/csendes-ej\/","og_locale":"hu_HU","og_type":"article","og_title":"A Csendes \u00e9j haz\u00e1ja","og_description":"A \u201eCsendes \u00e9j\u201c a szellemi vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g r\u00e9sze, mely a b\u00e9ke \u00fczenet\u00e9t k\u00f6zvet\u00edti vil\u00e1gszerte. Hallat\u00e1n rem\u00e9ny k\u00f6lt\u00f6zik az emberek sz\u00edv\u00e9be, mert ez az \u00e9nek a","og_url":"https:\/\/www.salzburgerland.com\/hu\/csendes-ej\/","og_site_name":"SalzburgerLand.com","article_publisher":"https:\/\/www.facebook.com\/visitsalzburgerland\/","article_modified_time":"2024-09-16T19:38:53+00:00","og_image":[{"width":1200,"height":675,"url":"https:\/\/www.salzburgerland.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2016\/11\/rs104_stille-nacht-1a-hpr-1200x675.jpg","type":"image\/jpeg"}],"twitter_card":"summary_large_image","twitter_site":"@salzburgerland","twitter_misc":{"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151":"21 perc"},"schema":{"@context":"https:\/\/schema.org","@graph":[{"@type":"WebPage","@id":"https:\/\/www.salzburgerland.com\/hu\/csendes-ej\/","url":"https:\/\/www.salzburgerland.com\/hu\/csendes-ej\/","name":"A Csendes \u00e9j haz\u00e1ja","isPartOf":{"@id":"https:\/\/www.salzburgerland.com\/hu\/#website"},"primaryImageOfPage":{"@id":"https:\/\/www.salzburgerland.com\/hu\/csendes-ej\/#primaryimage"},"image":{"@id":"https:\/\/www.salzburgerland.com\/hu\/csendes-ej\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/www.salzburgerland.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2016\/11\/rs104_stille-nacht-1a-hpr.jpg","datePublished":"2016-11-16T18:29:28+00:00","dateModified":"2024-09-16T19:38:53+00:00","description":"A Csendes \u00e9j Joseph Mohr \u00e9s Franz Xaver Gruber szerzem\u00e9nye, \u00e9s a salzburgi Oberndorf-ban hangzott el el\u0151sz\u00f6r.","inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["https:\/\/www.salzburgerland.com\/hu\/csendes-ej\/"]}]},{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/www.salzburgerland.com\/hu\/csendes-ej\/#primaryimage","url":"https:\/\/www.salzburgerland.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2016\/11\/rs104_stille-nacht-1a-hpr.jpg","contentUrl":"https:\/\/www.salzburgerland.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2016\/11\/rs104_stille-nacht-1a-hpr.jpg","width":1920,"height":1280,"caption":"Az oberndorfi Csendes \u00e9j eml\u00e9kk\u00e1polna \u00a9 SalzburgerLand Tourismus, Eva-Maria Repolusk"},{"@type":"WebSite","@id":"https:\/\/www.salzburgerland.com\/hu\/#website","url":"https:\/\/www.salzburgerland.com\/hu\/","name":"SalzburgerLand.com","description":"\u00dcd\u00fcl\u00e9s Ausztri\u00e1ban, Salzburg tartom\u00e1nyban","potentialAction":[{"@type":"SearchAction","target":{"@type":"EntryPoint","urlTemplate":"https:\/\/www.salzburgerland.com\/hu\/?s={search_term_string}"},"query-input":{"@type":"PropertyValueSpecification","valueRequired":true,"valueName":"search_term_string"}}],"inLanguage":"hu"}]},"og_video":"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/_Rd6XctBfn8","og_video_type":"text\/html","og_video_duration":"63","og_video_width":"480","og_video_height":"270","ya_ovs_adult":"false","ya_ovs_upload_date":"2016-11-16T18:29:28+00:00","ya_ovs_allow_embed":"true"},"_wl_alt_label":[],"wl:entity_url":"http:\/\/open.salzburgerland.com\/hu\/post\/a_csendes_ej_szulofoldjen","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.salzburgerland.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/entities\/128","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.salzburgerland.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/entities"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.salzburgerland.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/entity"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.salzburgerland.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.salzburgerland.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=128"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/www.salzburgerland.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/entities\/128\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":22180,"href":"https:\/\/www.salzburgerland.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/entities\/128\/revisions\/22180"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.salzburgerland.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/7309"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.salzburgerland.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=128"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.salzburgerland.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=128"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.salzburgerland.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=128"},{"taxonomy":"wl_entity_type","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.salzburgerland.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/wl_entity_type?post=128"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}